Parlamenti vita a német menekültügyi reformról

             Thomas de Maiziere német szövetségi belügyminiszter az előterjesztéseket ismertető beszédében kiemelte, hogy "bátorság, türelem és kitartás", és "nagyvonalú, okos és kemény" politikai döntések kellenek a menekültügyi helyzet kezeléséhez, amelynek súlyosságát mutatja, hogy évtizedek óta nem érkezett az országba olyan sok menedékkérő egy hónap alatt, mint szeptemberben.      A miniszter szerint a kormány terve kiegyensúlyozott, kellő mértékben tartalmaz a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat, és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket.     Thomas de Maiziere a törvények betartására szólította fel a menedékkérőket. Hangsúlyozta: a helyes magatartás része, hogy mindenki "megmondja a hatóságoknak az igazi nevét, senki nem verekszik és mindenki tisztelettel viszonyul másokhoz, nemtől, vallástól függetlenül".      A szigorításokról szólva aláhúzta, hogy indokolt megvonni a juttatásokat az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőktől, és elkerülhetetlenül szükséges a biztonságos országok közé sorolni Albániát, Koszovót és Montenegrót.     Élesen visszautasította csütörtökön Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a tartományi kormány pénzügyminiszterének felvetését, miszerint meg kell fontolni a kerítés telepítését a német határon.     Horst Seehofer a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy maga is sürgeti a menedékkérők tömeges beáramlásának korlátozását, de nem egyezne bele kerítés telepítésébe. Ha Bajorországon múlik, nem lesz kerítés a német határon. "A bajor határokon pedig végképp nem, de Európában sem" - idézte Horst Seehofert a müncheni lap az online felületén.     Magyarország a vészhelyzetben kénytelen volt a jogrendszerét megváltoztatni ahhoz, hogy szembe tudjon nézni az Európai Uniót sújtó példa nélküli migrációs nyomással, de ezt a nemzetközi jogi normákkal összhangban tette, a határok védelmét előíró schengeni és a menekültek regisztrálását szolgáló dublini szabályozás betartása érdekében - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a migrációs válság kapcsán Magyarországot ért bírálatokra reagálva, a Le Figaro című francia napilap honlapján megjelent levelében.      A migránsok jelentős többsége illegálisan lépi át a határt és csoportosan közlekedik, hogy a rendőrség ne tudja feltartóztatni és az európai normák szerint regisztrálni őket - emlékeztetett a miniszter. "Ezeknek az embereknek nem az a célja, hogy menedéket kérjenek Magyarországon, hanem az, hogy láthatatlan módon áthaladjanak az országon Németország felé, pedig az életük már nem volt veszélyben sem Görögországban, sem Macedóniában, sem Szerbiában, sem pedig Magyarországon. Az együttműködés hatalmas méretű, meglepő és példátlan hiányát is tapasztaltuk a migránsok részéről, akik kihasználva a létszámfölényüket, nem haboztak erőt alkalmazni a magyar rendőrséggel szemben" - hívta fel a figyelmet Trócsányi László.      A miniszter visszautasította a párhuzamot az 1956-os magyar menekültekkel. Kiemelte, hogy az akkor elmenekült magyarok a szomszédos országokban menekülttáborokban - ahol már nem voltak veszélyben -, együttműködve a hatóságokkal várták meg, hogy döntsenek a sorsukról, s örömmel kezdtek új életet bármely országban, ahova küldték őket.     Elmondta, hogy Magyarország a vészhelyzetre válaszul nehéz szívvel emelt kerítést szerbiai határán, hasonlóan Spanyolországhoz, Bulgáriához vagy épp Franciaországhoz Calais-ban, s a bírálók nem tudták igazán megmagyarázni, hogy a magyar határzár miért illegálisabb vagy zavaróbb, mint a korábban emelt kerítések.     Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami szabályozás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja és börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a nem uniós állampolgárokat, akik annak ellenére lépnek be ismét illegálisan egy uniós tagállam területére, hogy kitiltották onnan őket - állapította meg ítéletében az Európai Bíróság.     Idén a 700 ezret is elérheti a Földközi-tengeren keresztül Európába érkezett menekültek száma, és a következő évben sem várható csökkenés az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a jelentése szerint.     A menekültválság, illetve a horvát és magyar tisztségviselők sajtón keresztül egymásnak küldött üzenetei egyre többet rontanak a két ország viszonyán, aminek a horvátországi magyarok nem örülnek - írta internetes oldalán a horvát Tportál.hr.     Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke szerint a két ország viszonya még soha nem volt ennyire mélyponton az önálló Horvátország megalakulása óta, ami miatt sajnálatát fejezte ki, mert szerinte Magyarország mindig kiállt Horvátország mellett, főleg az európai uniós csatlakozás során.      Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) elnöke szerint az "erődemonstráció" nem hoz semmi jót a horvátországi magyaroknak. Az itt élő magyarok a magyarországi médiából is informálódnak, de a horvát sajtó a magyarral teljesen ellentétesen tájékoztat - mondta.      Az opatovaci sátortáborban jelenleg nincs senki, mindössze öt migráns tartózkodik Horvátországban, ők is az Eszék melletti csepényi (Cepin) befogadó állomáson - mondta Ranko Ostojic horvát belügyminiszter a sajtónak.       Akár 100 ezer migráns is érkezhet Bosznia-Hercegovinába, ha az Európai Unió lezárja a határait - jelentette ki Sifet Podzic, a boszniai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke.