Öt éve zajlott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás

A referendumot a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezte, s arra a kérdésre várt választ, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.
    Miután megfelelőnek találta az aláírásgyűjtő ívre tervezett kérdést, előbb az Országos Választási Bizottság (OVB), majd 2004. március 1-jén az Alkotmánybíróság is jóváhagyta, hogy az MVSZ megkezdheti az aláírások gyűjtését a népszavazás kiírásáért. Augusztus 12-én az OVB bejelentette, hogy a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírás gyűlt össze. A kérdés az Országgyűlés elé került, amely szeptember 13-án úgy határozott, hogy ügydöntő népszavazást kell rendezni, s ennek során az alábbi kérdésre kell válaszolni: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19.§ szerinti 'Magyar igazolvánnyal' vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"
    Az Alkotmánybíróság október 26-án elutasította az ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament szeptemberi egyhangú döntését. Mádl Ferenc köztársasági elnök két nap múlva december 5-re tűzte ki a referendum megtartását.
    A választási kampány során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy vélekedett: "A kettős állampolgárság kérdése csapda, amelyet a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében állítottak fel", felelőtlennek pedig azért tartotta azt, mert "akarva, akaratlanul, tovább osztja meg a magyar nemzetet". Kiss Péter, az MSZP politikusa azt jelezte, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdés "alkalmatlan, arra csak alkalmatlan választ lehet adni". Az SZDSZ részéről Fodor Gábor képviselő azzal indokolta pártja szavazást elutasító álláspontját, hogy a kettős állampolgárságnak ez a típusú felvetése ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, szerinte a kisebbségek problémájára az emancipáció és az integráció hozhat megoldást.
    Orbán Viktor és a Fidesz a kampány során a kettős állampolgárság melletti szavazásra buzdított. A Fidesz elnöke szerint a kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához, s hozzátette: "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke". Az MDF nevében Herényi Károly frakcióvezető azt emelte ki, hogy a kettős állampolgárság esetleges elutasítása, vagy a szavazás érvénytelensége a határon túl élő magyarok számára "egy lelki Trianonnal" érne fel, úgy vélte, hogy "a trianoni tragédia okozta sebek begyógyítására talán alkalmas lesz a kettős állampolgárság jogintézménye".
    A kettős állampolgárság megadásáról 2004. december 5-én tartott népszavazás - akárcsak a kórházak privatizációról szóló referendum - eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A kettős állampolgárság kérdésében 1 521 143 igen és 1 428 736 nem szavazat érkezett, 61 093 választópolgár érvénytelenül voksolt. A beérkezett észrevételek, kifogások alapján több mint ezer szavazókörben ellenőrizték a jegyzőkönyveket, ám a revízió minimális változtatást eredményezett, a kettős állampolgárság ügyében feltett kérdésre adott igen válaszok száma 128-cal nőtt, míg a nemek száma 158-cal csökkent, az igen-nem arány 51,57-48,43 százalék maradt. (Igen választ adott az összes választójogosult 18,9 százaléka, nemet 17,75 százaléka.) A Legfelső Bíróság további kifogásokat elutasító állásfoglalása után 2005. január 7-én jogerőre emelkedett az OVB január 4-i határozata, amely megállapította a népszavazás eredménytelenségét.