Orbánt és Zemant bírálják

Reeker kijelentette: „Az USA Magyarországot fontos NATO-szövetségesnek tekinti, és méltányolja a terrorizmus ellen kifejtett erőfeszítéseit. Sajnálattal vettük, hogy februárban nem adódott lehetőség George Bush elnök és Orbán Viktor találkozójára, de reméljük, hogy még ebben az évben sor kerülhet a magyar miniszterelnökkel való találkozásra.” Hozzátette: az USA-nak nem áll szándékában, hogy beavatkozzon a magyarországi demokratikus választásokba.

Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő tegnap kijelentette: a Washington Post írása nem tükrözi a hivatalos amerikai értékelést a magyar külpolitikáról, több megállapítása nem állja meg a helyét, emiatt a külügyminisztérium kezdeményezi a magyar álláspontot és külpolitikát megfelelően bemutató írás elhelyezését a lapban. „Sajnálatos, hogy az írás egyoldalú, és nem szól Bush elnök február 14-én Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről, amely éppen azt hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök és a kormányzat nagyra értékeli Magyarország szövetségesi együttműködését. A telefonbeszélgetés önmagában cáfolja azt, amit a cikk az USA elnökének Magyarországról és a magyar kormányfőről vallott értékeléseként tüntet fel.” Horváth Gábor szerint elfogadhatatlan az a módszer, hogy a magyar miniszterelnöknek olyan kijelentést tulajdonítanak, (lebensraum), amely tőle nem hangzott el.

A The Washington Post hétfői számában egyebek között a következő megállapítások szerepeltek: Több, korábban kommunista európai ország, amely most partnerként sorakozik az USA mellett, sokak számára kezd kellemetlennek látszani Washingtonban. Ezen országok egyikének a miniszterelnöke az 1930-as évekbe való nacionalista témakört karolt fel, egy másik pedig a szabad sajtó elleni támadásai és a gengszterekkel való kapcsolatai révén vált hírhedtté. Nem olyan országokról van szó, amelyeknek esetleges NATO-felvételét még mérlegelni kell, hanem az első bővítési körben a NATO-ba már bekerült két országról: Magyarországról és a Cseh Köztársaságról. De Magyarország felvétele után Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjáról való beszédével (a cikk az „élettér” szó német megfelelőjét használja), hogy visszautasították fehér házi látogatását, a cseh köztársaságbeli Miloš Zeman pedig csak azután jutott be, hogy egy korábbi időpontot töröltek (Zeman) bűnözői kapcsolatai miatt. „Ha ránézünk Orbánra, elmondhatjuk, ő annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a (NATO-) kiterjesztési teóriánk. Ha azokat a dolgokat, amiket most mond, 1995-ben vagy ‘96-ban mondta volna, ő és Magyarország a diszkvalifikáltak közé került volna” – idézte a lap a Clinton-kormányzat egyik volt – meg nem nevezett – tisztségviselőjét, aki hathatósan közreműködött Magyarország felvételében. A cikk ezután kitért arra, nincs olyan eszköz, amivel a NATO-klubba már felvetteket kizárhassák, bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának az elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott – tette hozzá a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzte: „A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra: három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére”. Amerikai kormányzati források azt mondták a lapnak, hogy a kilenc jelentkező közül hetet hívhatnak meg a NATO-ba a novemberi prágai csúcstalálkozón. Szlovénia és a balti államok csaknem bizonyos befutók, valamint esélye van Szlovákiának, Romániának és Bulgáriának. Ha azonban az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen. A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot – közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának lépnie kell a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok felé. „Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Mečiar. Az egész erőfeszítés abból indul ki, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként. Orbán és Zeman fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. De Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szorít, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a kimenetelt„ – írta a The Washington Post.