Orbán: a legfontosabb döntések július 1-jén hatályba léphetnek

Orbán Viktor a választások után várható menetrendről kifejtette: legkésőbb május közepéig megalakulhat a parlament, meg tudják választani az Országgyűlés elnökét. Szerinte egy héttel ezt követően már be tudnak terjeszteni több olyan indítványt, amelyet a kormány megalakulásától függetlenül megtárgyalhat, jóváhagyhat a Ház.
A pártelnök szeretné, hogy a parlament megalakulása után, két-három héten belül felálljon a kormány. Elmondta, másképpen képzeli a kormány bemutatkozását, a kormányprogram vitáját a parlamentben: "hosszabban, alaposabban és bővebben, mint ahogy korábban ez történt".
Hozzátette ugyanakkor, hogy a Fidesz elnöksége keddi ülésén véglegesíti majd azt a menetrendet, ahogyan szerintük az országnak érdemes haladnia a következő hetekben, hónapokban.
Orbán Viktor hangsúlyozta: tételes átadás-átvételre lesz majd szükség. Ehhez először azt a jogszabályt kell megalkotni, amely pontosan rögzíti, hogy mi tartozik ennek tárgykörébe, szerinte ugyanis ma teljesen szabályozatlan az átadás-átvétel.
A legfontosabb intézkedéseket július 1-jével már meg lehet tenni, illetve olyan döntéseket lehet hozni - mondta -, hogy azok július 1-jén már hatályba is lépjenek.
Véleménye szerint a magyar emberek vasárnap, a választások második fordulójának napján a versengő többpártrendszer keretei között egy Európában soha nem látott nemzeti egységet készülnek létrehozni.
A szocialisták kampányát Orbán Viktor "rémületkampánynak" nevezte, amely szerinte azért nem hatékony, mert "hiteltelen, álszent". Az MSZP pénteki, "kirakati bábus" sajtótájékoztatójára utalva úgy fogalmazott: "ez a próbababás marháskodás a Parlament előtt nem sikerült túl szellemesen, mert (...) a babák sokkal jobban néztek ki, jobb állapotban voltak", mint a szocialisták.
A politikus kijelentette: lesz adócsökkentés még ebben az évben, az azonban majd a feltárt helyzettől függ, hogy milyen mértékű és milyen gyorsaságú lesz.
A közrendről szólva arról beszélt, hogy ha a választások után a köztársasági elnök megadja a "startjelet", a kijelölt miniszterek pedig elkezdik a munkájukat, akkor közülük a belügyminisztertől azt várja el, hogy "már másnap irány Észak-Magyarország". Ott konzultáljon a rendőri, önkormányzati vezetőkkel, és mire hivatalba lép, kész akcióterve legyen arról, hogy néhány héten, ha kell, két héten belül milyen lépéseket tesznek a régióban annak érdekében, hogy mindenki megértse: Magyarországon a törvény és a rend az úr - ismertette elvárását.
A közbiztonsággal kapcsolatos, szerinte szükséges törvénymódosításokra példaként említette, hogy visszatennék a jegyzőtől a rendőrséghez a kis vagyoni értékre elkövetett szabálysértési eljárások ügyét. "Ha valakinek nincsen arra pénze, hogy az okozott vagyoni kárt megtérítse, akkor elzárás lesz, és addig kell dolgoznia, amíg elő nem állítja azt az összeget, amivel mást megkárosított" - emelte ki.
Hozzátette, a borsodi vezetőktől is hasonló terveket vár, mint amilyen programot például a már mandátumot szerző Tiffán Zsolt is összeállított az Ormánság fellendüléséért.
Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy a kormány mögött lévő támogatás mértékének függvénye lesz ezen jogszabályok megalkotásának gyorsasága.
A bürokráciával, valamint a politikusok létszámával kapcsolatban azt mondta: Magyarországnak a politikában is és a közigazgatásban is pontosan annyi emberre van szüksége, ahányan értelmes munkát tudnak végezni.
A Fidesz elnöke ismét kijelentette, hogy le kell majd ülni tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, "folytatódjon-e az a szerződés, amely létrejött a szocialisták és az IMF között, abban a formában folytatódjék-e, vagy módosítsunk rajta".
Az interjúban közölte azt is, hogy a második forduló után is tart majd nemzetközi sajtótájékoztatót.