Orbán: 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás éve lesz

A miniszterelnök szerint 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelme. Ez a terv, sokmillió magyar ember közös terve, amely nem a szocializmus ötéves terve - mondta, hozzátéve, hogy e terv egy lehetőség, de nem egy a sok közül, hanem az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége.
Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év csúfosan megbukott reformterveitől is - hangsúlyozta. Megjegyezte: a "tenyerek viszketése" nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne. Szerinte erről majd akkor kell újra beszélni, ha az elszámoltatási kormánybiztos elvégezte munkáját, "addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény az van rá". Szavait derültség fogadta a hallgatóság részéről.
"Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával", mindennek megvan a maga rendje és ideje, ezért el kell fogadni, hogy a sikerhez vezető út a megújuláson, Magyarország átszervezésén keresztül vezet - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az  elmúlt éveket például azzal jellemezte: akik úgy gondolták, hogy a bűn az bűn, azzal szembesültek, hogy létezik bűn, amelyre a származás, a nehéz sors, a jó politikai összeköttetések vagy a nemzetközileg beágyazott szakmai kapcsolati háló felmentést adhat. Akik pedig úgy gondolták, hogy érdemes többet dolgozni, mert több munkáért jobb élet is jár, azzal szembesültek, hogy az aránytalan adórendszer megbüntette őket - példázta.
A megújulás mibenléte ezért úgy is megválaszolható - folytatta -, hogy a fejéről a talpára állítják a magyar életet, de emellett úgy is megfogalmazható, hogy a megújulás újjászületés, egy nemzet újjászületése. Újjászületés szerinte az, amikor egy nemzet megváltoztatja maga körül a világot, "a nemzet szelleme kiszabadul egy rossz korszak börtönéből, valamiképp a horizont fölé emelkedik, és vezérelni kezdi egy közösség tetteit". Így történt a francia felvilágosodás, az angol ipari forradalom, az amerikai függetlenség, a német egység, a közép-európai rendszerváltoztatások - sorolta. Kiemelte, hogy "ismerjük a magyar szellem nagyszerű megnyilvánulásait" is, az ezeréves keresztény államszervezetet, Európa védelmezésének hőstetteit, a Rákóczi-féle felszabadító mozgalmat, a Széchenyi-féle országépítést, az 1848-as és az 1956-os forradalmat, világhírű tudósokat, művészeket, sportolókat. A magyar szellem nemcsak azokban a pillanatokban fontos, amikor kinyilvánítja magát, hanem "apályos időkben" is az. 2010-ben "kiengedtük a magyar szellemet a palackból" - mondta. Ebből a nézőpontból a megújulás azt jelenti, hogy a magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet - vélekedett.
Orbán Viktor országértékelő beszédében Magyarország átszervezése kulcskérdésének nevezte az alkotmányt. Szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt Magyarországnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt; így lehet a megújulásból újjászületés.
Lehet, hogy a szakjogászok még ellennének egy ideig az "átmeneti alkotmánnyal", de Magyarország számára az nem elfogadható, az ugyanis - mint fogalmazott - "nem a magyarok alkotmánya," hiszen szovjet minta alapján készült, politikai paktumok írták, és bár "nagyszerű jogászok dolgoztak rajta, de mégiscsak kényszerű kompromisszumok eredménye". Orbán Viktor hangsúlyozta: a mai magyar élet az 1956-os forradalom alapjára épült, a jelenlegi alkotmányban azonban egyetlen szó sincs erről.
Szólt arról, hogy a megújulás egyben lehetőség is, és mint minden sorsfordító küzdelem, egyszerre félelmetes és felemelő. "Olyan pillanat, mint amikor egy mentőosztag indul el, hogy a lavina alól kimentse az embereket és az értékeket, amelyeket a lezúduló hótömeg maga alá készül temetni" - fogalmazott.
Mint mondta, ma az egész nyugati világot fenyegeti a válságnak nevezett óriási lavina, amelynek első leszakadó hótömege kis híján elsodorta Magyarországot, és most az egész világ az újabb hullámokra készül. "Görögország elhasalt, Írország térdre esett, és újabb országokat méricskélnek leplezetlen és félreérthetetlen pillantásokkal a spekulánsok" - folytatta, megjegyezve: az eurózóna országai a közös pénz megvédése érdekében közös gazdasági kormányzás bevezetését fontolgatják. Magyarország azonban kívül rekedt a biztonságot adó övezeten – mondta, hozzátéve, nem véletlen, hogy a legtöbb hozzá intézett kérdés azt fogalmazta meg: mi lesz így velünk, a gazdasággal, a forinttal, a munkahelyekkel, életszínvonallal.
Beszélt arról is: van félni való attól, hogy az előző korszak politikája - amely irtózatos eladósodást, csúcsokat döntő munkanélküliséget, burjánzó korrupciót, elszabaduló bűnözést hozott, a fővárost a tönk szélére sodorta, a vidéket elsorvasztotta, és amely a hatalommal való visszaéléshez, a szélsőséges térnyeréséhez vezetett - vissza akar térni.
Ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - jelentette ki Orbán Viktor. "2011-ben hadat üzenünk az államadósságnak" - mondta, hozzátéve: az ország legtöbb gondjának okozója a magas államadósság. Kijelentette: az arányos adórendszerrel, a bankadó és a válságadók bevezetésével, "a nyugdíjrendszer megmentésével" a kormány az első lépéseket megtette, ez azonban nem elég, a válság és az adósság leküzdéséhez az szükséges, hogy minél többen dolgozzanak. "Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. Ha nem gyűrjük le, akkor ő fog maga alá gyűrni végérvényesen" - figyelmeztetett.
"Szembe kell nézni a veszéllyel, sem a válság, sem az adósság elől nem térhetünk ki, ha nem győzzük le őket, azok győznek le minket" - jegyezte meg, hozzátéve: ha nem vállaljuk a küzdelmet, az biztos bukáshoz, fizetőképtelenséghez, összeomláshoz vezet.
A magyar ember tisztességes, és a munka számára becsület dolga, nem segélyből akar élni, nem ügyeskedni, hanem dolgozni akar - mondta. Kifejtette: határozott, bátor lépéseket tesznek idén, hogy akit csak lehet, visszahozzanak a legális munka világába, és ott is tartsák. Nem fog menni egyik napról a másikra, de muszáj végigcsinálni, mert az, ami most van, nem mehet tovább - mutatott rá. "Nem mindenki azért munkanélküli ma Magyarországon, mert nem kap munkát. Nagy hiba lenne egyenlőségjelet tenni azok közé, akik dolgozni akarnak, de nem kapnak munkát, és azok közé, akik tudnának ugyan dolgozni, de úgy gondolják, hogy segélyen vagy egyéb állami juttatáson élni mégiscsak kényelmesebb, és amellett ebből-abból pénzt is lehet csinálni. Ha másból nem, hát tyúklopásból" - fejtette ki. Kijelentette: gondoskodni kell méltó módon mindenkiről, aki nem képes munkából megélni, de csak azokról.
Több mint félórás beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy ha "nem állunk meg a saját lábunkon", akkor a külföldi hitelek lélegeztető gépén marad az ország, és így "elviszik fejünk fölül a házat és az országot".
Orbán Viktor szerint ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt, "ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája, és hosszú időre elveszítjük az esélyt a felemelkedésre". Hangsúlyozta: ha viszont "sikeresen vívjuk meg a küzdelmet, ha néhány dologban ismét elsők lehetünk Európában, mint ahogy az adórendszerünkkel már azok vagyunk", akkor Magyarország képes lesz biztosítani a boldogulást itthon minden becsületesen dolgozó és vállalkozó magyar ember számára.
A megújulás küldetés is: nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget, megdolgoztunk érte, ezért "az utolsó, a sorsdöntő küzdelemmel tartozunk önmagunknak, az elődeinknek és az utódainknak" - mondta. Meg kell újulni lélekben és értelemben egyaránt, hogy "végleg elkötelezzük magunkat, nem a Fidesz, nem a KDNP, nem a kormány iránt", hanem a jó iránt. Az is a küldetés része, hogy küzdjenek a fiatalokért, hogy sikeresnek lenni, boldogulni, Magyarországon élni megférjen egy gondolatban - tette hozzá.
2011 a megújulás éve: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - zárta szavait Orbán Viktor.

(Frissítve: 18:02)