Obama: átlátható és jogszerű az adatgyűjtés

A programok működése jogszerű és átlátható - mondta Barack Obama.    Emlékeztetett, hogy a külföldi hírszerzés felügyeletéről szóló törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act, FISA) szerint a kongresszustól kapott felhatalmazás alapján külön testület, a Foreign Intelligence Surveillance Court (FISC) dönt az adatgyűjtésről.    Az elnök elmondta, a Fehér Ház képviselői is részt vesznek abban a magánélet szentségének és a szabadságjogoknak az érvényesülését felügyelő testületben, ahol többek között azt is megvitatják, hol kell meghúzni a kormányzati adatgyűjtés határait.    Az elnök kijelentette: meg kell találni a módját, hogy megnyugtassák a közvéleményt arról, működnek a fékek és ellensúlyok, "nem hallgatják le a telefonbeszélgetéseiket, nem figyelik az sms-eiket, és nincs egy nagy testvér valahol, aki olvassa az e-mailjeiket". A kormányzatnak jobban el kell tudnia magyarázni, hogyan működik ez a két program - mondta Obama, a telefonhívások helyét, idejét  listázó MAINWAY programra és az internetes adatforgalom tartalmát figyelő PRISM programra utalva.     Egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású hírszerzési illetékes elmondta: az elnök kérte James Clapper nemzeti hírszerzési igazgatót, határozzák meg, milyen új információkat lehet nyilvánosságra hozni a két programról anélkül, hogy a működtetésük célját veszélyeztetnék.    Barack Obama az interjúban ellentmondott a PRISM programról adatokat kiszivárogtató korábbi amerikai hírszerzési alkalmazottnak, Eric Snowdennek a Hongkongban rejtőző férfi nevének említése nélkül. Snowden azt írta hétfőn, hogy az amerikai kormányzat és kongresszusi képviselők túloznak, amikor az afgán-amerikai Najibullah Zazi esetére hivatkoznak, mondván, a titkos adatgyűjtés sikere, hogy sikerült lekapcsolni a Pakisztánban terrorista kiképzésen átesett 25 éves repülőtéri buszsofőrt, aki 2009-ben merényletet akart elkövetni a New York-i metróban. Snowden szerint a férfit szűkebb körű, célzott megfigyelési programok segítségével is elfogták volna.   "Lehet, hogy másképpen is elkaphattuk volna. Lehet, hogy egy New York-i rendőrnek feltűnt volna, hogy gyanús. Lehet, hogy kiderült volna, hogy ügyetlen, és nem robban föl a pokolgép. De ezekkel a programokkal növeljük az esélyét annak, hogy sikerül megelőzni egy katasztrófát" - mondta Barack Obama a PBS tv-nek adott interjúban, és leszögezte: a kémprogramok nem kutakodnak olyanoknál, akiknek nincsenek terrorista kapcsolataik.  Global Times: Peking belekeverése "elterelő hadművelet" Kína alaptalan megvádolásával, a média segítségével az Egyesült Államok igyekszik a közvélemény figyelmét elvonni Edward Snowdenről, a hangsúlyt Kína vélt szerepére terelve - állította jegyzetében a Global Times című, angol nyelvű kínai napilap kedden. A cikk szerzője azokra az elmúlt napokban nyilvánosságot kapott híresztelésekre, feltételezésekre utal, amelyek szerint Snowden, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt alkalmazottja, a nagy botrányt kavart titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója Peking megbízásából cselekedett volna.    Snowden ezzel kapcsolatban a The Guardian című lap internetes oldalán, egy hétfői fórum során közölte, hogy még mielőtt nyilvánosságra hozta volna leleplező információt, számított effajta vádakra. Mint mondta, ennek magyarázata, hogy bármiről, ami Hongkonggal vagy a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos, az amerikai médiának reflexszerűen a "vörös Kína" jut eszébe.    A céljuk, hogy elvonják a figyelmet az amerikai kormányzat helytelen viselkedéséről - jegyezte meg Snowden. "Őszintén, ha kínai kém lennék, miért nem mentem volna közvetlenül Pekingbe, ahol mostanra már egy palotában főnixet simogathatnék"- tette hozzá.    A Global Times szerint a cél, hogy az amerikai közvélemény kormány elleni haragját átalakítsák a kínai kormánnyal szembenivé. A lap ugyanakkor elismeri Kína versenyképességének gyengeségét, Washington hatékonyságát a "médián keresztül történő PR-háborúban".    Az összeesküvés-elméletek szaporodása nyomást fog jelenteni Kína számára - állapította meg a cikk szerzője, miközben biztosnak mutatkozott abban, hogy az Egyesült Államok túlértékeli hatását a közvélemény befolyásolására, ha úgy érzi, hogy sikerrel folytathatja a Kínával szembeni vádaskodást.    Az arrogancia az Egyesült Államokat nem fogja segíteni abban, hogy visszaszerezze, amit elvesztett ebben az ügyben, helyette még több "szenvedést" fog eredményezni - jutott következtetésre a kínai Global Times szerzője.  Snowden: "nem vagyok kínai kém" Nem adott át Kínának titkosított amerikai hírszerzési dokumentumokat az az egykori amerikai CIA-alkalmazott, aki az utóbbi hetekben információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről - ezt maga a kiszivárogtató közölte hétfőn. A 29 éves Edward Snowden, aki néhány hete Hawaiiból Hongkongba utazott, a The Guardian online felületén közvetlenül válaszolt a vezető brit baloldali napilap olvasóinak kérdéseire.    Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a médiahírek, amelyek szerint menedékjog fejében titkos amerikai hírszerzési adatokat szolgáltatott ki Pekingnek, Snowden leszögezte: ő nem kínai kém, és az erről szóló beszámolók beleillenek az amerikai sajtó Kínával vagy Hongkonggal kapcsolatban mindig felmerülő, "reflexszerű vörös Kína-reakciójába". Ezeknek a beszámolóknak az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az amerikai kormány bűnös tevékenységéről - tette hozzá.    Snowden "előre megjósolható lejárató kampánynak" nevezte ezeket a beszámolókat, hangsúlyozva, hogy nincs kapcsolatban a kínai kormánnyal, csak a The Guardian és a The Washington Post újságíróival.    Arra a kérdésre, hogy mikor határozta el a titkos adatgyűjtésről szóló információk kiszolgáltatását, Snowden azt írta a The Guardian által felkínált online társalgási fórumon, hogy "nem volt egy olyan kifejezett, adott pillanat", amikor döntött a kiszivárogtatásról. A döntés az amerikai hírszerzési illetékesek - különösen James Clapper, az amerikai hírszerző szolgálatok irányításáért felelős kormánytisztviselő - "folyamatos hazugságlitániája" láttán érlelődött meg benne.    Elmondta, Barack Obama választási ígéretei és megválasztása sok amerikaihoz hasonlóan őt is hittel töltötték el, hogy az új elnök majd hozzáfog a problémák megoldásához, ahogy ezt jelezte a szavazók felé. Hatalomra kerülése után nem sokkal azonban sajnos leállította a rendszeres jogsértések kivizsgálását, elmélyített és kiterjesztett több jogsértő programot, és nem használta fel politikai tőkéjét arra, hogy véget vessen az olyan emberi jogokat sértő tevékenységeknek, mint amilyen a guantánamói fogolytáborban van, ahol még mindig vádemelés nélkül tartanak fogva embereket.    Snowden közölte, hogy semmiféle olyan műveletről nem hozott nyilvánosságra információkat, amelyeket az Egyesült Államok törvényes katonai célpontok ellen hajtott végre. Azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyekben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) civil intézmények - egyetemek, kórházak, magánvállalkozások - kommunikációs infrastruktúráját törte fel.     Hozzátette: az amerikai kormány most már nem tudja eltussolni ezt az ügyet azzal sem, ha őt bebörtönzi, vagy éppen meggyilkoltatja.    A kiszivárogtatás egyre nagyobb és immár nemzetközi politikai botrányt kavar. A The Guardianhez és a The Washington Posthoz eljuttatott információk először csak az NSA titkos és széles körű adatgyűjtési tevékenységét tárták fel, ám nem sokkal később kiderült, hogy a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) szintén kiterjedt anyaggyűjtést folytatott az elmúlt években, az amerikai programhoz kapcsolódva.    A The Guardian éppen a világ nyolc vezető ipari hatalmának (G8) hétfőn kezdődött észak-írországi csúcstalálkozójára időzítette a Snowdentől származó újabb információcsomag közzétételét.     E bizalmas iratok tanúsága szerint a brit figyelőszolgálat 2009 áprilisában a londoni G20-csúcstalálkozó, 2009 szeptemberében a pénzügyminiszteri értekezlet részvevőinek kommunikációját is figyelte. A GCHQ feltörte a delegátusok számítógépeit, illetve BlackBerry okostelefonjait is, rálátást nyerve így email-forgalmukra.    Az NSA Angliában dolgozó szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is.    A lap szerint az ügy valószínűleg "szít valamelyes feszültséget" a G8-értekezlet delegációi és London között, ugyanis a Nyolcak mindegyike képviseltette magát annak idején az érintett nagy-britanniai G20-értekezleteken.    A BBC hétfői beszámolója szerint Törökország és Dél-Afrika máris hivatalosan magyarázatot kért a brit kormánytól a történtekre.