Negyedszázados a Szolidaritás szakszervezet

A Szolidaritástól a szabadságig című nemzetközi konferencia, melyet a Lech Walesa Intézet és a Szolidaritás Központ Alapítvány szervezett, hétfőn kezdődött Varsóban, és szerdán Gdanskban fejeződik be. A vendégek között van Lech Walesa volt lengyel államfő, a Szolidaritás első elnöke mellett Aleksander Kwasniewski jelenlegi lengyel elnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, John Prescott brit miniszterelnök-helyettes az EU elnökségét jelenleg ellátó Nagy-Britannia részéről, továbbá Horst Köhler német, Viktor Juscsenko ukrán, Mihail Szaakasvili grúz és Boris Tadics szerb elnök. Felszólal Sólyom László is, aki első külföldön elhangzó, jelképes értékű beszédében éppen a Szolidaritás győzelmének évfordulójára emlékezik. Jelen lesz Václav Havel korábbi cseh államfő, egykori vezető cseh ellenzéki személyiség, Zbigniew Brzezinski amerikai politológus, Jimmy Carter volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági főtanácsadója és Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter is.

A több száz meghívott részvételével zajló konferencia mellett párhuzamosan egy másik értekezletet is tartanak Gdanskban, melyre szintén ellátogat a magyar köztársasági elnök. Ezt a – Szolidaritás a jövőért elnevezésű – konferenciát a fasizmus és kommunizmus bűntetteit feltáró lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete rendezi a gdanski egyetemen. Az egykori kelet-közép-európai ellenzéki személyiségek – köztük a szlovák Ján Čarnogurský volt miniszterelnök, a cseh Petr Pospichal, aki ellenzéki hírügynökséget működtetett, vagy az egykori NDK egyik vezető másként gondolkodója, a filozófus, közíró Wolfgang Templin – mellett Magyarországot Jeszenszky Géza képviseli a konferencián.

A szerdai gdanski központi emlékünnepségek az Európai Szolidaritás Központ létrehozásáról szóló dokumentum aláírásával érnek véget. Az ünnepségeket Sólyom László kétoldalú találkozókra is felhasználja, megbeszélést folytat Horst Köhler német és Viktor Juscsenko ukrán elnökkel. Az 1980 nyarán Gdanskban és más lengyel városokban kirobbant sztrájkok vezettek a Szolidaritás, a vasfüggöny mögötti első független szakszervezet és tömegmozgalom megalakulásához, melynek ösztönző hatása kiterjedt Európa keleti felére, s végső soron a kommunista rendszerek összeomlásához vezetett.