NATO-csúcs - továbbra is fontos a NATO számára a Nyugat-Balkán

E források szerint véleménykülönbség abban mutatkozott, hogy ezt az elkötelezettséget milyen ütemű lépésekkel juttassák kifejezésre. A Nyugat-Balkánhoz közelebb fekvő tagországok némelyike - például Olaszország - gyorsabb előrehaladást szeretne, Hollandia ugyanakkor lényegesen tartózkodóbb.
    A Nyugat-Balkán két országa, Albánia és Horvátország a minap vált a NATO teljes jogú tagjává. Vannak viszont még a térségben a NATO szempontjából "elvarratlan szálak" - fogalmazott egy NATO-diplomata. Más értesülések szerint Montenegró nagyon szeretné, ha bevonnák a NATO "előszobájának" számító tagsági cselekvési tervbe, de ez ma még várat magára.
    Ugyancsak diplomáciai értékelések szerint a NATO új stratégiai koncepciójának előkészítését szorgalmazó dokumentum, vagyis a szövetség biztonságáról szóló nyilatkozat szövegezése során sikerült olyan megfogalmazásokat találni, amelyek feloldják az eddig feltételezett ellentéteket a NATO "befelé fordulását", illetve a "globális szerepvállalást" szorgalmazók között. Eszerint az atlanti szövetségnek, amellett, hogy tevékenységének sarokköve továbbra is a tagállamok kollektív biztonságának megőrzése, késznek kell lennie arra is, hogy választ adjon akár a területétől távol eső térségben jelentkező kihívásokra.
    Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták azt mondják, hogy az új NATO-főtitkár személyét illető vita hátterében az állhat: a török kormánypárt a helyhatósági választásokon elszenvedett kudarc nyomán a belpolitikai színtéren jó pontokat akar szerezni kemény és hajthatatlan álláspontjával. A törökök az egyik diplomata szerint nem azt mondják, hogy rossz jelölt lenne Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, hanem azt, hogy most még korai lenne a döntés. Van azonban olyan vélekedés is, hogy túl sokáig nem lehet várni, mert ellenkező esetben akár Rasmussen magától visszaléphet a jelöltségről.