Nagyobb lehet a részvételi arány az elnökválasztás második fordulójában

A május 10-i első fordulóban délig 14,61 százalékos volt a részvételi arány. Az első fordulóban a rendszerváltás utáni lengyelországi választások történetében a legkevesebben, a választásra jogosultak 48,96 százaléka járult az urnák elé. Elemzők azt feltételezik, hogy a második fordulóban valamivel nagyobb lesz a részvételi arány, tekintettel az utóbbi napok intenzív kampányára, az erőteljes társadalmi mobilizációra. A részvételi arány nincs hatással a választás érvényességére. 

A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. A szavazáson a PKW vasárnap déli közlése szerint mintegy 29,9 millió választásra jogosult vehet részt, közülük körülbelül 192 ezren külföldön voksolnak. Az idei elnökválasztáson első ízben levélben is lehet szavazni, erre a lehetőségre a második forduló előtt 57,5 ezren regisztráltak.

Az első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a voksok abszolút többségét. A legjobb - 34,76 százalékos - eredményt Andrzej Duda érte el, aki a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát kapta.

A második forduló győztese az a jelölt lesz, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapja. A felmérési eredmények szerint a két jelölt támogatottsága nagyjából azonos. A tervek szerint az esti zárás pillanatában a közszolgálati TVP, valamint a hírtelevíziók exit poll-eredményeket közölnek. A szavazatszámláláson alapuló eredményeket az országos választási bizottság hétfő estére vagy keddre ígérte.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A lengyelek 1989 óta öt alkalommal választottak elnököt, második fordulót eddig négyszer kellett tartani.