Nagy-Britannia és az EU-tagság: menni vagy maradni?

<p>Ütközőpontjához érkezik hétfőn a brit belpolitika legélesebb vitája, vagyis az, amelyik az "Európához" - értsd: az Európai Unióhoz - fűződő viszony ügyében szaggatja a kormányzó Konzervatív Pártot immár évtizedek óta.</p>

Ez a súlyos belviszály a mindenkori tory kormányok régi démona. A konzervatív jobbszárny már 1994 novemberében is megpróbálta kitaszítani az általa túlzottan Európa-pártinak bélyegzett akkori miniszterelnököt, John Majort a hatalomból, s akkor alig öt aláírás hiányán bukott meg a parlamenti kezdeményezés.

A londoni parlament alsóházában hétfőn ismét összecsap saját kormányával és miniszterelnökével a tory frakció EU-ellenes csoportja, amely elérte, hogy tartsanak vitanapot és voksolást is a brit EU-tagságról szóló népszavazásról. A kormány által elutasított képviselői indítvány szerint a referendum végső tétje a lehető legegyszerűbb: Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az unióból.

A konzervatív-liberális kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van, ám a legutóbbi hírek szerint már hetvennél több tory képviselő sorakozott fel a népszavazási kezdeményezés mögött. Mivel a brit EU-tagságról szóló referendumot a koalícióban részes Liberális Demokraták és az ellenzéki pártok is elvetik, az indítvány kudarca biztosra vehető, és a szavazás egyébként sem kötelező erejű a kormányra. Ám ezzel együtt is ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta, és David Cameron miniszterelnök pozícióját alaposan kikezdené, ha csupán a koalíciós társ és az ellenzék segítségével tudná visszaverni saját parlamenti hátországának rebelliseit.

Az Európai Unióra csak mint "gyarmatosítóra" tekintő EU-ellenes konzervatív jobbszárny a csata kezdőlövését már az október elején Manchesterben megrendezett éves tory kongresszus előtt leadta: a párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság a kongresszus előestéjén nyílt levélben követelte a kormánytól népszavazás kiírását a brit EU-tagság jövőjéről.

A bizottságot - olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van - azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.

Az 1922 Bizottság a nyílt levélben nem rejtette virágnyelvi fordulatok mögé az unióról és Nagy-Britannia EU-tagságáról alkotott véleményét. A felhívás szerint sok brit szemében az EU "megszálló erő", amely korlátozza a szabadságjogokat, "felforgatja kultúránkat és idegen adókat ró ki", az unió a brit tagság nem egészen négy évtizede alatt "rabszolgájává tette" Nagy-Britanniát, és "felvizezte" a brit szuverenitást.

Csaknem negyvenévnyi "európai alávetettség után" azonban - a befolyásos alsóházi tory testület szerint - eljött az ideje a brit nép "felszabadításának", és annak, hogy a britek "maguk döntsenek sorsukról".

A legfrissebb felmérések szerint ezzel a britek kétharmada egyetért. A The Sunday Times - az egyik legpatinásabb konzervatív vasárnapi brit lap - megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás során a megkérdezetteknek pontosan a 66 százaléka mondta azt, hogy népszavazást szeretne Nagy-Britannia és az EU viszonyáról, 63 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az alsóházi képviselők lelkiismeretére kellene bízni, hogyan voksolnak a hétfői vitanap után.

A tory képviselőknek a három fokozatú utasítási skála közül ezúttal a legszigorúbbat - "three-line whip" - adta ki az alsóházi frakció vezetése arra, hogy a voksoláson jelen kell lenni, és a kormány álláspontját kell támogatni.

A magyarra talán "háromszor aláhúzott utasításként" lefordítható "three-line whip" kiadásával a kormány jelzi, hogy milyen jelentőséget tulajdonít az adott szavazásnak; ennek az utasításnak a megszegése esetén elvileg a vétkes képviselő frakciótagságát is felfüggeszthetik.

Nagy-Britannia 1973-ban lépett be az akkori európai gazdasági közösségbe, és 1975-ben már rendeztek egy utólagos népszavazást a tagság fenntartásáról; a választók akkor nagy többséggel a bennmaradásra voksoltak.

Az azóta végbement - a súlyos adósságválságban vergődő euróövezet kínlódása és a bevándorlással kapcsolatos éles viták által is vezérelt - gyökeres lakossági hangulatváltás miatt azonban biztos, hogy egy újabb brit referendumon egészen más eredmény születne. Ennek a kormány is pontosan tudatában van, és ez magyarázza a népszavazás egyértelmű hivatalos elvetését.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?