Moszkva célzott válaszcsapásokat fontolgat?

A Kommerszant című orosz napilap által megkérdezett szakértők szerint azonban a Kreml aligha szánja el magát a katonai beavatkozásra. A fegyveres konfliktusnak először estek áldozatául orosz állampolgárok országuk területén. A délkelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékkel határos dél-oroszországi Rosztovi területen vasárnap egy férfi meghalt, egy idős asszony súlyosan, két másik nő könnyebben megsérült.

Az Oroszország területén lévő Donyeck város szélén, a Baltyijszkaja utcától, ahova becsapódtak a lövedékek, 5 percnyi útra van az izvarinói határátkelő, amelynek birtoklásáért két hete folynak harcok az ukrán hadsereg és az oroszbarát felkelők között. Az orosz-ukrán államhatár pár száz méterre van az orosz Donyecktől.

A várostól nem messze, ukrán területen van a felkelők bázisa, ezért lövi azt rendszeresen az ukrán tüzérség. Izvarino azért fontos a felkelőknek, mert "azon keresztül érkeznek hozzájuk az önkéntesek és a humanitárius szállítmányok". Azt követően, hogy a felkelők feladták néhány fontos állásukat az ukrajnai Donyeck megyében, a határövezetben újabb erősítést kaptak: embereket és nehézfegyvereket - írta a Kommerszant.

A határ menti településen történt tragédia még jobban kiélezte Moszkva és Kijev amúgy is feszült viszonyát. Az orosz külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében arra figyelmeztetett, hogy az incidens "visszafordíthatatlan következményekkel járhat, amelyekért az ukrán fél viseli a felelősséget" - emlékeztetett a Kommerszant.

A Kommerszant Kremlhez közeli forrása úgy tudja, hogy Moszkva vizsgálja annak lehetőségét, hogy "célzott válaszcsapásokat mérjen" ukrán területre. A név nélkül nyilatkozó informátor szerint az orosz fél "pontosan tudja, honnan lőnek" Ukrajnából. "A türelmünk nem véges" - mondta az illető a Kommerszantban hétfőn megjelent cikkben.

A lap által megkérdezett külpolitikai szakértők ugyanakkor azt gondolják, hogy "Moszkva aligha szánja rá magát teljes értékű erőszakos forgatókönyv megvalósítására". Dmitrij Polikanov, a PIR Központ nevű politológiai cég alelnöke szerint "az orosz vezetés tökéletesen érti, milyen hosszú távú következményekkel járna egy ilyen beavatkozás Ukrajnában".

Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója úgy vélte, annak ellenére, hogy a rosztovi területi tragikus esetnek nagy visszhangja volt, aligha változik az orosz államfő Ukrajna-stratégiája. Vlagyimir Putyin Oroszország érdekeinek érvényesítésére törekszik anélkül, hogy közvetlenül beavatkozna az ukrajnai szembenállásba. Az ugyanis végleges szakításhoz vezetne a nyugati államok, különösen az EU és Moszkva között. Trenyin határozott diplomáciai lépéseket vár el Moszkvától, és nem gondolja, hogy azt katonai fellépés követné, beleértve orosz békefenntartók küldését Ukrajnába.

Andrej Kortunov, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa nevű szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus nem korlátozható Ukrajna területére, és annak kiterjedése számos veszélyt jelent Oroszország biztonságára. "Mindkét oldalon vannak olyan erők, amelyek érdekeltek abban, hogy Oroszországot provokálják és ezáltal bevonják az Ukrajnában folyó háborúba" - mondta. Az orosz szakértő ezért az eddiginél még időszerűbbnek tartja a politikai rendezést.