Mi történt kedden a klímacsúcson?

Ebbe az irányba mutatott Kína, India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság kedden kiadott közös közleménye, amely szerint a koppenhágai klímacsúcson "politikailag kötelező érvényű" megállapodást lehet elérni, jövőre pedig megköthető az új nemzetközi szerződés. A globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért felelős négy állam javaslata szerint az előkészítő munkacsoport "2010 júniusáig elvégezhetné a munkát, amelynek eredményét az akkor ismét összeülő konferencia elé lehet majd terjeszteni".
    A négy ország szerint a szerződést a klímatudomány eredményeinek megfelelően annak alapján kell felépíteni, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest. Számszerűsített kibocsátás-csökkentési előirányzatokat ugyanakkor nem tartalmaz a közös állásfoglalás.
    Várhatóan megállapodással, és nem kötelező érvénnyel bíró szerződéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia - vélekedett egy hétfőn késő este sugárzott interjúban az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso a francia Canal Plus televíziónak elmondta: "Azt hiszem, Koppenhágában nem köttetik új nemzetközi szerződés. Partnereink közül egyesek még nem állnak készen erre, a nemzetközi közösség azonban nagy valószínűséggel képes lesz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem feszítő kérdéseiről".
    Konkrét javaslat is született azonban kedden, jóllehet nem Koppenhágában. Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után újra felvetette a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó, az úgynevezett Tobin-adó kérdését. Javaslata szerint egy "szinte érezhetetlen terhet jelentő", mindössze 0,005 százalékos adóból támogatni lehetne a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Kouchner hangsúlyozta: rendkívül előremutató volna, ha a kezdeményezést már Koppenhágában sikerülne keresztülvinni.
    Eközben Gordon Brown brit kormányfő is próbálta fellendíteni a tárgyalásokat. Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa hasonló tartalmú korábbi nyilatkozatához csatlakozva Brown azt mondta a Guardiannek, hogy az Európai Uniónak vállalnia kell a feltételesen kilátásba helyezett 30 százalékos kibocsátás-csökkentést.
    "Nem elég azt mondani: 'lehet, hogy megteszem ezt, talán megteszem azt, elképzelhető, hogy így teszek majd'. Olyan helyzetet akarok teremteni, amelyben az Európai Unió elköteleződik a 30 százalék mellett" - hangsúlyozta Brown a brit napilapnak.
    Kedden több szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfő óta Koppenhágában zajló klímatárgyalások során komolyan kell venni a víz kérdését, mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a vízgazdálkodásban is új megközelítést igényel. A Természetvédelmi Világalap (WWF), a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI), a Stakeholders Forum és a Víz Világhálózat  a klímacsúcs helyszínén tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták: a víz az az elsődleges közeg, amelyen a klímaváltozás megélhetésre, gazdaságra és élővilágra gyakorolt hatásai láthatóvá válnak.
    A konferencia második napján több tudományos szervezet is adott ki tanulmányt a klímaváltozás jelenvalóságáról és következményeiről.
    A Meteorológiai Világszervezet (WMO) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 és 2009 közötti időszak lehet a valaha mért legmelegebb évtized, 2009 pedig valószínűleg az ötödik legmelegebb év a rendszeres statisztikai adatfelvétel kezdete óta.
    A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felméréséből az derül ki, hogy akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt a következő negyven évben.
    A Germanwatch német klímakutató szervezet tanulmánya szerint az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Sven Harmeling, a tanulmány egyik szerzője elmondta: bizonyítható, hogy a különösen szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nőtt az elmúlt időszakban.
    A Germanwatch felmérése szerint az egyre gyakoribbá váló ítéletidők a világon legnagyobb mértékben Bangladest veszélyeztetik. Az ország be is jelentette: nagy kitettsége miatt igényt tart a fejlett országok által biztosítandó globális klímaváltozási segély 15 százalékára.
    A közvélemény-kutatók némileg ellentmondásos eredményekkel szolgáltak kedden. Az amerikaiak, a japánok és a franciák túlnyomó része, 80 százaléka kész változtatni fogyasztási szokásain az éghajlat védelmében - ez derült ki az Ifop intézet által végzett felmérésből, amelyet a Le Monde című francia napilap ismertetett. Ugyanakkor a Nielsen szerint Magyarországon és globálisan egyaránt csökkent valamelyest a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya a két évvel ezelőtti szinthez képest, feltehetően azért, mert a vizsgált időszakban a gazdasági válság kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozást.