Merkel szerint választani kell az uniós-török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a csúcstalálkozón elfogadandó szövegben azt kell rögzíteni, hogy a migránsválság megoldására irányuló bármely intézkedés elsődleges céljának a migrációs folyamat lelassításának és leállításának kell lennie. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint Görögország kizárása a schengeni övezetből semmit nem oldana meg. Merkel a német-izraeli kormánykonzultáció után a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e haladni tovább az Európai Unió és Törökország közös akcióterve által kijelölt úton a menekülést kiváltó okok kezelése és az illegális migráció visszaszorítása felé, vagy "máris fel kell adni" ezeket a törekvéseket, és le kell zárni a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határt, vállalva a Görögországot és az EU egészét, így a schengeni övezetet is terhelő következményeket.    Az uniós csúcsértekezlet előkészítése céljából európai körúton járó Tusk szerint Görögország kizárása a schengeni övezetből semmit nem oldana meg a menekültválság okozta problémák közül. Az Európai Tanács elnöke athéni látogatásán hangsúlyozta, hogy "ettől nem szűnne meg a szíriai háború, és Európa nem szűnne meg vonzónak lenni a migránsok előtt. Azonkívül ez nem lenne közös európai megoldás. Ehelyett meg kell erősítenünk az unió külső határainak védelmét, nem utolsósorban Görögország határaiét. Ez több erőfeszítést követel Görögországtól, de több támogatást is EU-partnereitől" - jelentette ki Tusk.    Takács Szabolcs államtitkár az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozása után újságíróknak arról beszélt, hogy a visegrádi négyek hétfőn Prágában elfogadott nyilatkozata a gazdaságilag és társadalmilag is nagyon fontos schengeni vívmányok megőrzését szolgálja, sajátos közép-európai szempontok szerint. A politikus hangsúlyozta, hogy a V4-ek fontosnak tartják, hogy az unió külső határainak védelmére fenntartható megoldás szülessen. A görög-macedón határszakasz megerősítését a válságkezelés egyik legfontosabb elemének kell tekinteni, ami nem Görögország elleni fellépést jelent, hanem közös európai érdekek érvényesítését - szögezte le az államtitkár. Mint hangsúlyozta, arra kell törekedni, hogy az unió külső határvédelme Görögország déli határain valósuljon meg, de ha ez nem működik, Európa akkor sem maradhat védtelen a migrációval szemben. Tájékoztatott arról is, hogy a határvédelemmel kapcsolatban a brüsszeli ülésen a tagállamok többsége támogatta azt a magyar javaslatot, amely szerint az úgynevezett hot spotokat - a menekültek számára létesített regisztrációs pontokat - a menedékkérők addig ne hagyhassák el, amíg az ügyükben nem születik végleges döntés.    Az ENSZ  politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettesével kedden New Yorkban tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a migránsválság ügyében arra kérte a világszervezet tisztségviselőit, hogy "ne engedjenek az európai politika képmutató csábításának, ne keverjék össze a menekülteket a bevándorlókkal. Európa ma bevándorlási problémával küszködik".   Eközben az osztrák kormány bejelentette, hogy a menekültek áradata miatt további tizenkét beléptető pont kiépítését tervezi. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter a stájerországi Spielfeldnél elmondta, hogy a burgenlandi Miklóshalmánál (Nickelsdorf) és Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz) is rendezett formában léptetik majd be a menekülteket.    A stájerországi határirányítási rendszerhez hasonló átkelő épül majd Karintiában, Tirolban, Stájerországban és Burgenland tartományban is. A miniszter szerint minderre azért van szükség, mert a szigorúbb szabályozások miatt a migránsok útvonala hamarosan megváltozhat, a stájerországi határszakaszról a tiroli, karintiai, valamint a burgenlandi átkelőkhöz tevődhet át. Johanna Mikl-Leitner azt sem zárta ki, hogy ha szükség van, további átkelőknél építsenek ki a spielfeldihez hasonló rendszert.    A belügyminiszter tájékoztatása szerint az átkelőknél a gépjárműveket és a beutazókat is ellenőrzik majd, kiszűrik az "erőszakosnak tűnő" embereket vagy csoportokat és megakadályozzák beutazásukat.    Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter kedden arról beszélt, hogy Ausztria idén már nem bír el akkora emberáradatot, mint tavaly. Úgy vélekedett, hogy sem közép-, sem rövid távon nem születik európai megoldás a válságra. "Nem várhatunk az európai intézkedésekre, saját lépéseket kell tennünk" - fogalmazott a tárcavezető.    A horvát belügyminisztérium kedden azt közölte, hogy hazája fokozta a rendőri jelenlétet Szerbiával közös határán, és készenléti rendőröket is vezényelt a helyszínre, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. A tárca közleménye szerint Szlovénia értesítette Horvátországot az osztrák szigorításokról, amelyek szerint Ausztria a jövőben csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon.    Dániából eközben arról érkeztek hírek, hogy a rendőrség elkobozta 55, kísérő nélküli kiskorú menedékkérő mobiltelefonját az elmúlt hónapokban azért, hogy megállapítsák személyazonosságukat. A Politiken című dániai lap információi szerint sok gyereknek egy hónapot kellett várnia arra, hogy visszakapja telefonját. A dán eljárást nehezményezte a gyermekek jogait védő Save the Children nevű szervezet.