Merkel: mindenkinek jó lenne a minszki megállapodások végrehajtása

A kancellár az ukrán államfő társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy csaknem egy évvel a minszki megállapodások megkötése után még mindig ingatag a tűzszünet, és az az elvárás sem teljesült, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői eljuthassanak a válságövezet határ menti részére.

Így továbbra sincsenek meg a feltételek a békefolyamat politikai szakaszának elindításához - állapította meg Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz fővárosban tavaly februárban  Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselői által német-francia közvetítéssel kötött megállapodások maradéktalan betartása valamennyi félnek hasznos lenne, és megnyitná az utat az Oroszország elleni európai uniós szankciók feloldásához.

Németország és Franciaország továbbra is kiáll a minszki folyamat mellett, és annak előmozdítására törekszik - tette hozzá, rámutatva, hogy Francois Hollande francia államfő külpolitikai tanácsadójával együtt tárgyal Petro Porosenkóval.
    
Németország Ukrajna gazdasági, pénzügyi támogatását is tovább folytatja, a tavalyi 700 millió euró után az idén is segíti a kijevi vezetést a gazdaság beindítását célzó munkájában - fűzte hozzá Angela Merkel.
    
Petro Porosenko nyilatkozatában agresszornak nevezte Oroszországot, és azt mondta, hogy a Moszkva által támogatott szakadárok csak januárban 1200 alkalommal, naponta átlagosan negyvenszer sértették meg a tűzszünetet, egyebek között nehézfegyverek bevetésével, amelyeket már régen ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből, és a Minszkben rögzített előírások ellenére 140 embert még mindig fogságban tartanak.
    
Hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, mert Moszkva a Donyec-medencében kibontakozott konfliktus befolyásolásával egész Ukrajnát akarja destabilizálni, a minszki folyamatnak pedig nincsen alternatívája, de azt nem lehet csak az ukrán fél erőfeszítéseivel, "egyoldalú lépésekkel" előmozdítani. 
    
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben tört ki az ukrán haderő és az oroszbarát szakadárok között. A harcok sújtotta területen a hivatalos adatok szerint több ezer ember vesztette életét, többségük civil. Kijev és a Nyugat azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014. márciusi annektálása után katonákat vezényelt Kelet-Ukrajnába, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus békés rendezéséről 2015. február 12-én kötöttek megállapodást Minszkben.