Megy vagy marad Britannia?

Az elmúlt években a brit közvélemény egyre jobban kiábrándult az Európai Unióból, amit tovább súlyosbított, hogy az eurózóna egyik válságból a másikba süllyedt. A 2014-es európai parlamenti választásokat az a függetlenségpárti UKIP nyerte, amelyik évek óta az ország távozásáért kampányol az EU-ból. Az események hatására David Cameron miniszterelnök megígérte, népszavazást kezdeményez az EU-tagságról. A távozók táborát a Nagy-Britannia függetlenségét követelő UKIP párt és a Konzervatív Párt néhány idősebb képviselője, Boris Johnson, London volt főpolgármestere, továbbá a hagyományosan EU-ellenes nyomtatott sajtó erősíti. A legtöbb nagy parlamenti párt a Munkáspárttól a Skót Nemzeti Párton át a Liberális Demokratákig, valamint a miniszterelnök is a maradást támogatja. A vezető pártokhoz hasonlóan főképp a nagyobb vállalatok – az autógyártó cégek és a pénzügyi vállalkozások – kampányolnak a maradás mellett. Nem véletlenül, hiszen becslések szerint csak a Jaguar Land Rover bevételének kiesése elérné az egymilliárd fontot (1,3 milliárd euró); tehát majdnem annyit, amennyibe a Nyitra mellé tervezett új gyár kerülne – a beruházás eléri a 1,5 milliárd eurót. A Reuters hírügynökség és a The Guardian brit lap szerint ezért is születhetett egy nappal a népszavazás előtt döntés arról, hogy ideiglenesen leállítják a szlovákiai gyár építését, ám az autógyártó képviselői ezt az információt cáfolták.  Nagy-Britannia egyébként határozottan profitált az uniós tagságából, általa 500 milliós piachoz jutott. Ugyan visszatérő érv a brit euroszkeptikusok részéről, hogy az uniós tagság drága az ország számára, ez azonban nem állja meg a helyét. A britek tavaly nettó 9 milliárd eurót fizettek be az uniós kasszába, ami gazdasági össztermékük alig 0,5%-a, ez nem különösebben nagy teher. Ami pedig a bevándorlás kérdését illeti, a szigetországba döntően dolgozni akaró, főleg 35 év alatti közép- és kelet-európaiak érkeztek, akik a híresztelésekkel ellentétben nem vették el a munkát a britektől, éppen ellenkezőleg, még több állást teremtettek – az országban napjainkban csupán 5%-os a munkanélküliségi ráta.  A gazdaságról és a bevándorlásról szólt az utolsó, minden eddiginél nagyobb tévévita  A gazdaság és a bevándorlás kérdésében csaptak össze kedd este a Wembley stadion melletti sportcsarnokban a brit EU-tagság és a kilépés hívei a mára kiírt népszavazás kampányának utolsó, legnagyobb televíziós vitájában.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"236764","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"321","style":"width: 600px; height: 401px;","title":"A nagy vita. Balról Boris Johnson, London korábbi, jobbról pedig Sadiq Khan London jelenlegi polgármestere.","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az éjszakába nyúló vitát hatezer fős közönség előtt rendezték, és a BBC televízió újságírói vezették. A kilépésért kampányoló tábor vitacsoportját a konzervatív párti Boris Johnson, London volt polgármestere, a bennmaradás mellett érvelő politikuscsapatot Johnson munkáspárti utódja, Sadiq Khan, London májusban megválasztott jelenlegi – egyben első muszlim – polgármestere vezette. Johnsonaszinténkonzervatívpárti kormányfő, David Cameron EU-párti álláspontjával szemben kampányol a kilépésért, Khan, aki a Munkáspárt, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő tagjaként lett London polgármestere, ugyanakkor Cameron egyik fő szövetségese a népszavazási kampányban. Johnson a kedd esti vitában azzal érvelt, hogy a jelenlegi kiegyensúlyozatlan bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU-társállamok „510 millió állampolgárának a brit munkapiachoz”, miközben „eltaszítja” a máshonnan érkezőket, akik „hatalmas mértékben” hozzájárulhatnának például a brit állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) működéséhez. A volt londoni polgármester megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagybritanniai munkavállalásának.  Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Britanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátórendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban alkalmazott uniós polgárokat. Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont. (Sidó H. Zoltán, Demecs Péter, MTI)