Megkezdődött a török népszavazás

Tizennyolc olyan alkotmánymódosításról döntenek a választópolgárok, amelyeknek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség meg is szűnne.

A referendumon 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török adhatja le voksát. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát.

A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, köztük a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közeli Gezici nevű cég is. Egyúttal van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak.

Miről szavaznak?

Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosításról döntenek a török választópolgárok az április 16-ai népszavazáson, amelynek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje az országban.

A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" pedig barna háttér előtt szerepel. Vasárnap a választók pecséttel jelölik meg a lap preferált felét.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"272320","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A referendumon 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török adhatja le voksát.

Süleyman Soylu belügyminiszter a napokban arról számolt be, hogy országszerte 380 ezer rendőr és csendőr felel majd a népszavazás biztonságáért. Szükség esetén a török szárazföldi hadsereg hatezer tagja tud erősítést nyújtani - tette hozzá.

Törökország keleti tartományaiban helyi idő szerint reggel 7 órakor nyílnak az urnák és 17 óráig lehet szavazni, a nyugati tartományokban reggel 8 órától várják a voksolókat, akik 18 óráig élhetnek választójogukkal.

A török fővárosban vasárnap ingyenes lesz a tömegközlekedés.

Recep Tayyip Erdogan török elnök célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát.

A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, köztük a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közeli Gezici nevű cég is. Egyúttal van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak. Kisebb számban, de a nem voksok hasonló arányú, 51-54 százalékos előnyére számító cégek is vannak. Néhányuk a hibahatár mértékére hivatkozva nem tudott egyértelműen állást foglalni. A szintén a CHP-hez köthető AKAM például annyira bízik az alkotmánymódosítást ellenzők szavazataiban, hogy közölte: ha az igenek nyernének, a céget felszámolják.

Kemal Kilicdaroglu CHP-elnök a kemalista Halk török hírtelevíziónak péntek este adott interjújában a "birtokában lévő adatokra hivatkozva" elmondta: a változtatást ellenzők aránya 53 százalék körül alakul. Kifejtette: sok a titkos nem szavazó, aki azon gondolkodik, történhet-e vele valami, ha nemmel voksol. A részvételi aránnyal tehát nő a nem szavazatok aránya. Hozzátette: a vasárnapi referendum nem pártpreferencia kérdése, Törökország az egyszemélyi vezetés és a parlamentáris demokrácia közül választ.

A parlamenti pártok közül a CHP, valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a kezdetek óta bírálja az elnöki rendszer ötletét, mondván túl sok hatalom összpontosulna egy ember kezében. A legkisebb parlamenti tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) oldalán áll a kérdésben, de a MHP-n belül időközben alakult ellenzék Merel Aksener vezetésével nem támogatja az elnöki rendszer ügyét.

Európai uniós politikusok a tavaly július 15-ei török puccskísérlet nyomán kezdődő tisztogatások mértéke miatt élesen bírálták Ankarát, néhányan megkérdőjelezték Törökország uniós csatlakozásának lehetőségét is. Ankara eközben azzal vádolt meg több EU-tagállamot, hogy menedéket nyújt a puccsistáknak és az összeesküvés támogatóinak, pártolva így a Törökország-ellenes tevékenységet folytató terrorszervezetek működését.

Márciusban Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetők ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat, valamint markánsan szembeállították a Brexit folyamatát az egyre inkább függetlenné váló Törökország képével. Erdogan szerint a török állampolgárok szavazata lesz a legjobb válasz a Nyugatnak. Jelezte: Ankara április 16. után újragondolja uniós kapcsolatait.