Megalakult a KMKF szórványügyi munkacsoportja

A KMKF újonnan létrejött munkacsoportja 2010 szeptemberére dolgoz ki stratégiai tervet a Kárpát-medencei és a világban szétszóródott magyar közösségek szórványosodásának megállítására vagy mérséklésére.
    Vetési László megválasztása után az MTI-nek elmondta, hogy az általa vezetett munkacsoport elsősorban stratégiai tervezéssel és a szakmai munka előkészítésével foglalkozik majd; először a szórványkérdéssel kapcsolatos alapelveket dolgozza ki. Vetési, aki Kolozsváron lelkész, az erdélyi református egyházkerület szórványügyi előadójaként rendszeresen látogatja és foglalkozik az Erdélyben szórványban élő magyarsággal.
    Megválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nemcsak a KMKF, hanem a Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott Szórvány Tanácsnak is tagja. Mint mondta, "a kettő nem zárja ki egymást", mert míg a munkacsoport főleg szakmai előkészítéssel foglalkozik, addig a Szórvány Tanács inkább tanácsadó háttérintézménynek tekinthető, amely például javaslatot tett arra, hogy a határon túli magyarok 2009-es támogatásában melyek a kiemelten fontos feladatok.
    A KMKF munkájában részt vevő Németh Zsolt (Fidesz) és Gedei József (MSZP) egyetértően elmondták, hogy a szórvány munkacsoport megalakulásához nagyban hozzájárult a Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnöke kezdeményezésére és a közreműködésével megtartott első, a magyar szórványokkal foglalkozó konferencia, amelyet 2008-ban rendeztek meg a szlovákiai Alsóbodokon (Dolné Obdokovce).
    Duray Miklós elmondta, alapvetően két csoportra oszthatóak a szórványban élők. A Kárpát-medenceiek a többségi nemzetek részéről szervezett vagy spontán betelepítésekkel alakultak ki, akik pedig elvándoroltak, a világ több országában hoztak létre szórványokat.
    Németh Zsolt hangsúlyozta: a szórványosodás mára "drámai mértéket öltött" az elvándorlás, az asszimiláció és az alacsony születésszám miatt.