Markó: az RMDSZ kész kormányozni, de nem bármi áron

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), az RMDSZ "miniparlamentjének" ülésén a szónok két fontos belpolitikai eseményről beszélt részletesebben. Az egyik a két héttel korábban Csíkszeredában rendezett - az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szervezett - székely önkormányzati nagygyűlés volt, amelyen a romániai magyar megyei és helyi önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők kiáltványban és memorandumban tettek hitet az autonómia ügye és a romániai magyar közösség összefogása mellett - emlékeztetett Markó Béla.
    A másik fontos esemény szerinte az volt, hogy Emil Boc demokrata-liberálisokból és szociáldemokratákból álló kabinetje parlamenti vita lehetősége nélkül, bizalmi kérdésnek nyilvánítva terjesztett be három törvénytervezetet, mégpedig a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről.
    Ez a fajta procedúra lehetőséget ad ugyanakkor arra, hogy bármelyik jogszabály-tervezet ügyében bármely politikai erő bizalmatlansági indítványt terjesszen elő. Ha ezt megszavazzák a honatyák, bukik a kormány, ha elvetik, az adott tervezet törvényerőre emelkedik. 
    Az RMDSZ a liberálisokkal együtt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a közalkalmazotti szféra új bérezési rendszerét bevezető törvénytervezet ellen.  Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját.
    Az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatni, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest.
     Markó Béla szerint az említett két esemény tükrében jól nyomon követhető az RMDSZ politikájának két vetülete. A székely nagygyűlés üzenet volt a román politikának, hogy a romániai magyarság egységesen és határozottan lép fel az autonómia megteremtése érdekében. Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában pedig a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért.
    A szónok érintette azt a kérést is, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e adott esetben ismét kormányzati szerepet vállalni.     Ismételten kifejtette álláspontját, amely szerint a november 22-én esedékes államfő-választásig a két, egymással veszekedő kormánypárt egyikének sem érdeke a szakítás, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet.    
    Markó utalt korábbi megnyilatkozására, amely szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni mind a Demokrata Liberális Párttal (PD-L), mind a Szociáldemokrata Párttal (PSD), mind pedig a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).
    Határozottan leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármely áron. Önmagáért a hatalomért, csupán a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni - mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az - szögezte le  -, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak - hangsúlyozta Markó Béla.