Mandela emléke előtt tisztelgett a világ

A búcsúztatáson több mint 90 külföldi vezető, Mandela családja és az ország politikai vezetése, valamint a heves eső ellenére dél-afrikaiak tízezrei vettek részt a johannesburgi Soccer City stadionban.      Habár a rossz időjárás miatt a tervezettnél kevesebben jelentek meg a ceremónián, a hangulat végig felszabadult volt, az összegyűltek a gyász mellett szinte fesztiválhangulatban, énekelve, táncolva, dudálva emlékeztek Nelson Mandela életére. A konferanszié szerepét betöltő Cyril Ramaphosa, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANK) kormánypárt alelnöke arra emlékeztetett: az afrikai hagyományok szerint ha esik egy temetésen, az azt jelenti, hogy az égiek tárt karokkal várják az elhunytat a mennyekben.     Energikus és lendületes, nagy ünneplést kiváltó beszédében Obama - aki következetesen törzsi nevén, Madibának szólította a néhai polgárjogi harcost - Mahátma Gandhihoz, Martin Luther Kinghez és Abraham Lincolnhoz hasonlította Mandelát. Mandela küzdelemmel, ravaszsággal, kitartással és hittel foglalta el helyét a történelemben - mondta az Egyesült Államok első fekete bőrű elnöke, akit mint Afrika fiát konferáltak fel.     Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár beszédében úgy fogalmazott: Nelson Mandela nemcsak egy volt korunk legnagyobb egyéniségei közül, hanem az egyik legnagyobb tanítónk volt. Mandela példamutatással tanított. Nagyon nagy áldozatot hozott a szabadságért, az egyenlőségért, a demokráciáért és az igazságosságért - tette hozzá a világszervezet főtitkára.     A tömeg több alkalommal kifütyülte Jacob Zuma dél-afrikai elnököt, akit bírálói gyakran vádolnak korrupcióval, illetve azzal, hogy letért a Mandela által kijelölt, az etnikai csoportok közti megbékélést és demokráciát hirdető útról.      Az államfővel szembeni ellenérzések pedig emlékeztettek arra is, hogy közel húsz évvel az apartheid lebontása után sok fekete még mindig nyomorban él és hátrányos helyzetben van a növekvő gazdasági és jövedelmi egyenlőtlenségekkel küzdő országban.     Zuma beszédében - a szertartás hangulatára is utalva - azt mondta: Mandela életműve az egész Dél-afrikai Köztársaság számára ünneplésre és hatalmas büszkeségre ad okot.     A szertartás az Isten áldd meg Afrikát kezdetű, xhosza, zulu, szotó, afrikaans és angol nyelvű dél-afrikai himnusszal vette kezdetét, majd zsidó, hindu, muszlim és katolikus vallási elöljárók mondtak imát Mandela emlékére, jelképezve az általa megálmodott "szivárványnemzet" etnikai, nyelvi és vallási sokszínűségét.     A hosszú ceremónián a fajüldöző apartheid ellen vele együtt harcoló bajtársai, családtagjai és az ANK vezetése mellett számos külföldi vezető, köztük Dilma Roussef brazil és Raúl Castro kubai elnök, valamint Li Jüen-csao kínai alelnök búcsúztatta Mandelát. Castro egyebek mellett Mandela imperializmus és gyarmatosítás elleni harcát méltatta, míg Li a két ország kapcsolatait dicsérte.      A ceremónia egyik legtöbb figyelmet kapott mozzanata Castro és Obama kézfogása volt. A példa nélküli gesztust egyes nyugati médiumok a hidegháború kezdete óta ádáz ellenségnek számító két ország közti enyhülés lehetséges jeleként értékeltek.     Ugyanakkor Obama azt is hangsúlyozta beszédében, hogy "túl sok vezető van, aki szolidaritást vállal Madibával, de nem tűri el az eltérő véleményeket még a saját népe részéről sem". Megfigyelők szerint ezzel többek között Castróra, Líre, valamint a szintén a stadionban helyet foglaló - és egyébként a közönség által nagy tapssal köszöntött - Robert Mugabe zimbabwei államfőre és más autokratikus afrikai vezetőkre utalhatott.     Az amerikai elnök egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a 95 évesen a múlt héten elhunyt Mandela küzdelme nem ért véget, az igazságtalanság és a diszkrimináció még mindig világméretű probléma.     A gyászszertartás záró mozzanataként a halotti beszédet a Mandelához hasonlóan Nobel-békedíjas Desmond Tutu johannesburgi érsek mondta el.     December 11-től három napon keresztül róhatják le kegyeletüket a felravatalozott államférfi előtt a külföldi tisztelők és az ország lakossága a dél-afrikai elnökségnek és kormánynak helyet adó pretoriai Union Buildings épületében, amely 1994 és 1999 között a hivatalban lévő Nelson Mandela államfő tevékenységének legfőbb színtere volt.