Csak Magyarország vétózott Ukrajna miatt az EU-csúcson

Március 6-án, csütörtökön Brüsszelben a tagállamok vállalták, hogy gyorsan előteremtik a szükséges forrásokat, és biztosítják a hadseregekbe történő beruházások lehetőségét az adósságszabályok figyelembevétele nélkül. 

Az egyetértést kizárólag Magyarország törte meg azzal, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt új segélycsomagot, amelyet a 27 tagállamból 26 támogatott, ezzel azonban nem állítja meg az Ukrajnának szánt segítséget, amelyet még Robert Fico miniszterelnök is elfogadott. A 26 tagállam az Ukrajnáról szóló álláspontokat, magáévá teszi, és az szerint fog eljárni a jövőben. 

A 13 pontos melléklet kimondja, hogy Ukrajnáról nem lehet az ország nélkül tárgyalni, az európai biztonságot érintő egyeztetésekből pedig Európa nem maradhat ki. A dokumentum kiemeli a biztonsági garanciák szükségességét, amelyek elrettentő erőt jelentenének egy újabb orosz agresszióval szemben, valamint megerősíti Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását.

Manfred Weber szerint Európának elege van Orbánból

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke élesen bírálta Orbán Viktort, kijelentve, hogy az EU-ban egyre többen elégedetlenek a magyar kormányfő politikájával. Szerinte Orbánnak el kell döntenie, hogy továbbra is az európai közösség része kíván-e maradni. Weber kritikáját az váltotta ki, hogy a magyar miniszterelnök a csúcs előtt arra kérte az Európai Tanács elnökét, António Costát, hogy ne fogadjanak el írásbeli konklúziót Ukrajnáról, így megakadályozva Kijev további támogatását és az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását.

Nekünk, az EPP-ben elegünk van abból, hogy Orbán Viktor éppen blokkolja a közös megértést és a józan észt az Európai Unióban. El kell gondolkodnia azon, hogy valóban része akar-e lenni egy szélesebb európai családnak

– fogalmazott Weber.

Nem csak Weber támadta Orbánt: Valérie Hayer, a liberális Renew Europe frakció vezetője is bírálta a magyar kormányfőt. Úgy véli, az Európai Tanács működésének reformja szükséges, hogy hatékonyabb döntéshozatal valósulhasson meg, és nem kellene egyetlen tagállamnak lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy blokkolhassa a közös döntéseket.

Robert Fico és a gáz

A szlovák miniszterelnök, Robert Fico a brüsszeli EU-csúcson a gáztranzit kérdésének említését szorgalmazta a találkozó nyilatkozatában, ám a végső nyilatkozat szövege jelentősen enyhült az eredeti javaslathoz képest. A Politico szerint a végleges dokumentumban már nem szerepel az Ukrajnán keresztüli gázszállítás újraindításának lehetősége. Ehelyett az Európai Tanács arra szólította fel az Európai Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy keressenek megoldást a gázszállítási kérdések rendezésére, figyelembe véve Szlovákia aggályait.

A csúcs után Facebook-oldalán adott hírt magáról a miniszterelnök, azt írta:

Az uniós tagállamok felismerték, hogy az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit leállítása „az egész Uniót fenyegető probléma.

Fico, tehát nem blokkolta a csúcstalálkozót, bár a szöveg gyengítette követeléseit, és nem említette a gázszállítások újraindításának lehetőségét.

ReArm Europe

Az uniós vezetők továbbá támogatásukat fejezték ki a 800 milliárd eurós „ReArm Europe” terv mellett, amely Európa védelmi képességeinek megerősítését célozza. Az Európai Bizottság javaslata szerint a kiadási szabályokat enyhítenék. A terv értelmében a tagállamok négy év alatt GDP-jük 1,5 százalékával növelhetnék védelmi kiadásaikat. Ennek érdekében az Európai Bizottság egy 150 milliárd eurós közös hitelalap létrehozását is indítványozza.

Az alap lehetőséget biztosítana a tagállamok számára, hogy finanszírozzák lég- és rakétavédelmi rendszereik fejlesztését, valamint egyéb védelmi beruházásokat.

A csúcstalálkozón az uniós vezetők többsége ismételten kiállt Ukrajna támogatása mellett, és egyes országok konkrét új lépéseket is bejelentettek. Belgium például F-16-os vadászgépek szállítását ígérte Kijev számára 2025-ben.