Máért - összefoglaló a nyitónapról

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden jogi segítséget megad az állampolgárságától megfosztott felvidéki vállalkozónak, az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban pedig kijelentette: azok "soha nem adhatók fel".

Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt húsz esztendő magyar nemzetpolitikai teljesítménye - jó néhány enyhítő körülmény ellenére - a magyar politikai osztály "műve és felelőssége". Kövér László úgy fogalmazott: a felelősségünk nem egyenlő, de közös, és nincs felmentés alóla.
Kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni. Példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátori, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve.
"És ugyanez a felvetés bármikor igaz lehet a magyarországi politikai osztályra is" - mondta Kövér László, hozzátéve: mindenki eldöntheti, kit képvisel: a nemzeti érdekeket nemzetközi porondon, vagy "a nemzetközi érdekek ügynöke a hazai pályán". A házelnök szerint a magyarországi választópolgárok - "értékelve a balliberális politikai osztály ténykedését" - 2010-ben félreérthetetlenül kifejezték ebben a kérdésben az elvárásukat.
Kövér László kitért arra is, hogy történelmi mércével mérve az 1920-tól 1990-ig terjedő időszaknak nemzetpolitikai értelemben "egyértelműen vesztesei voltunk". 1990 után új mozgástér keletkezett, ám az elmúlt húsz évben "ennek a lehetőségnek sem lettünk a nyertesei".
Az nem kérdés, hogy a mostani nemzetközi válságnak ismét "a vesztesei vagyunk", a kérdés az, hogy a válság utáni újrakezdésnek "hogyan legyünk nemzetpolitikai vonatkozásban is kedvezményezettjei" - mutatott rá.
A kormánypárti politikus két tételt említett, amelyben "a határokon belüli és kívüli teljes magyar politikai osztály" elvben egyetért, s azt mondta, néha úgy érzi, ezen a két tételen kívül napjainkra alig maradt bármi más, amiben teljes és feltétlen nemzetpolitikai egyetértés lenne közöttük.
Az egyik szerint nincs, nem lehet eredményes magyar nemzetpolitika gazdaságilag erős és politikailag tekintélyes magyar állam nélkül.
A másik tétel szerint a határon túlinak mondott magyar közösségeknek joguk van ahhoz, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és mindehhez megoldást a szomszédos államok területi épségét nem sértő, Európában már létező, legitim önrendelkezési formák, azaz az autonómia különböző válfajai biztosítják - emelte ki Kövér László.
A tanácskozáson Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egyfajta "felkiáltójelnek" nevezte a felvidéki magyar vállalkozó, Boldoghy Olivér ügyét. Azt mondta, a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy Szlovákiában választások lesznek, és ezt a mostani eseményt "nehéz nem összehozni" a közelgő, márciusi választásokkal. Úgy fogalmazott: "Csak bízunk abban, hogy nem lesznek hasonló, magyarellenes provokációk, amelyek célja nyilvánvalóan a felvidéki magyarság megfélemlítése."
Erdéllyel összefüggésben az autonómiatörekvésekről szólva úgy fogalmazott, hogy azok "soha nem adhatók fel".
Kijelentette: alapvető fontosságú a jó viszony Romániával, és nagyon fontos, hogy a magyar etnikai alapú politika hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.
A kereszténydemokrata politikus a Vajdaságra kitérve kiemelte: a belgrádi törvényhozás váratlanul olyan jogfosztó (restitúciós) törvényt hozott, amely "kollektíve bűnösnek" bélyegezte volna a délvidéki magyarságot, kizárva a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetőségéből.
Megjegyezte, úgy tűnik, hogy Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően megszüntetik a jogfosztást.
Október közepén a szerb kormány és a VMSZ egyetértésre jutott abban, hogy egy új rehabilitálási törvénnyel orvosolják a restitúciós törvény vitatott paragrafusait. Kedden megkezdődött a rehabilitálási törvény általános vitája a szerb parlamentben.
A Máért-ülésen részt vevő Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke manipulációnak és valótlannak nevezte az Új Szó szerdai kiadásában közölt állítást, mely szerint az MKP azt próbálta meg elérni Budapesten, hogy a magyar parlament csak a márciusra kiírt szlovákiai választások után fogadja el a választójogi törvényt.
A Máért tanácskozására Erdélyből meghívást kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, míg a Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Répás Zsuzsanna a szlovákiai Híd-Most formáció részvételével kapcsolatban azt mondta: a párt önmagát zárta ki az együttműködésből.