Legnyugatibb Ázsiából legkeletibb Európa

A június 7-i szavazáson az addig 12 éven át egyedül kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét az 550 fős török törvényhozásban. A voksok 40,8 százaléka 258 mandátumot biztosított számára. Ez az eredmény messze elmaradt a tömörülés társalapítója, a Recep Tayyip Erdogan államfő által áhított és az elnöki rendszer önálló bevezetéséhez szükséges kétharmados többségtől (367 mandátum), ráadásul csupán az ellenzék által megtűrt kisebbségi kormány alakításához volt elegendő.

A párt ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző Köztársasági Néppárttal (CHP), sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) nem tudott megegyezni. A parlamentbe első alkalommal bekerülő, negyedik helyen befutó kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét. November 1-re előre hozott választásokat írtak ki.

A következő hónapban, július 20-án a délkelet-törökországi Surucban fiatal kurd aktivisták ellen végrehajtott öngyilkos merényletben 32-en meghaltak. Ismét fellángoltak a török biztonsági erők és a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, amelyek az ország délkeleti, többségében kurdok lakta tartományaiban 1984 augusztusa óta mostanáig mintegy 40 ezer ember halálát követelték. Az eset után véget értek a kormány és a kurd kisebbség között 2012 végén kezdődött béketárgyalások és a 2013 márciusától tartó tűzszünet.

Október 10-én Ankarában követték el az ország történetének legvéresebb öngyilkos terrorakcióját, 102-en vesztették életüket, több mint 500-an megsebesültek. A merénylők egyike az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szimpatizánsa volt. A török hatóságok az IÁ számlájára írták a korábbi robbantásos terrorcselekményeket is.

Az ankarai támadás három héttel a november 1-i előre hozott választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben állt azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytatott fegyveres műveletet, hanem csapásokat mért az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. A hatóságok az utóbbi hónapokban több száz embert vettek őrizetbe terrorizmus gyanújával.

Az összecsapások miatt mintegy 200 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására Törökország délkeleti részén, és legalább 560, köztük 150 civil halálos áldozatot követeltek a fegyveres cselekmények.

A november 1-i választáson az AKP ugyan visszaszerezte abszolút többséget a törvényhozásban, a szavazatok 49,4 százalékával 317 képviselői mandátumot szerzett, továbbra sem rendelkezik sem az alkotmány közvetlen módosításához szükséges parlamenti kétharmaddal - amellyel Erdogan a miniszterelnök végrehajtó hatalmának nagy részét magára kívánja átruházni -, sem a kérdésről szóló népszavazás összehívásához szükséges 330 mandátummal.

Oroszország - amely Bassár el-Aszad elnök damaszkuszi rendszerét támogatva lépett be a szíriai konfliktusba - és Törökország kapcsolata az év végére hirtelen fordulattal megromlott, miután a török légierő F-16-os vadászgépe határsértésre hivatkozva november 24-én lelőtt egy szíriai célpontokat támadó Szu-24-es orosz vadászbombázót. Moszkva tagadja a légtérsértést, az incidens óta pedig szankciókat jelentett be Ankarával szemben, és azzal vádolta a török felső vezetést, hogy az Iszlám Állam olajának felvásárlásával segíti a dzsihadista szervezetet. Oroszország a gép lelövése után Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket telepített a nyugat-szíriai Latakiában lévő Hmejmim orosz katonai támaszpontra.

Az orosz kormány megerősítette, hogy január 1-jétől visszaállítja a vízumkötelezettséget a török állampolgárok számára, emellett azonnali hatállyal súlyosan korlátozza a Törökországba irányuló turizmust. A rendelet értelmében a gyümölcsök és zöldségek mellett január 1-jétől nem lehet Törökországból kereskedelmi mennyiségben szárnyasféléket, sót és frissen vágott szegfűt sem bevinni.

Törökországban jelenleg körülbelül 2,5 millió menekült tartózkodik. Az év eleje óta több mint 650 ezer - főleg szíriai - migráns indult el lélekvesztőkön a török partoktól a görög szigetek felé, amelyek ott az Európai Unió kapuját jelentik. Közülük már több mint 700 ember vesztette életét a viszonylag rövid, de veszélyes vízi utakon.

Ankara november végén az Európai Uniónak azt ígérte, hogy fokozza határőrizetét és erőfeszítéseket tesz a nyugatra irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, cserében pedig az unió egyebek mellett vállalta, hogy 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását, felgyorsítja a vízumliberalizációs tárgyalásokat és az 1999 decembere óta EU-tagjelölt Törökország integrációját.

Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.