Az Európai Unió csütörtök hajnalban véget ért soron kívüli csúcsértekezletén kompromisszumos egyezség született a brit kilépés (brexit) határidejének újabb, immár második halasztásáról, amely ezúttal legkésőbb október 31-ig tarthat. A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam az előző, múlt havi rendes EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak. Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház március 29-ig, az eredeti kilépési határidőig elfogadta volna a brexit feltételrendszerét rögzítő, a brit kormány és az EU által novemberben megkötött megállapodást.
Az alsóház azonban éppen aznap vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő. Ennek alapján ha a csütörtök hajnalban véget ért EU-csúcson nem sikerült volna egyezségre jutni a brexit további halasztásáról, az Egyesült Királyság EU-tagsága pénteken, közép-európai idő szerint éjfélkor megállapodás nélkül megszűnt volna. A csütörtök hajnalban végződött EU-csúcs halasztási döntése nyomán ez lekerült a napirendről, bár a megállapodás nélküli brexit egy későbbi időpontban továbbra sem kizárható.
Egyöntetű pénteki brit médiaértesülések szerint azonban a konzervatív párti brit kormány leállította a rendezetlen Brexit következményeinek elhárítására kidolgozott, Citromsármány művelet (Operation Yellowhammer) néven ismertté vált készenléti tervcsomag végrehajtását.
A Sky News brit hírtelevízióhoz eljutott a kormány több tízezer fős közigazgatási háttérszervezete, a Civil Service egyik magas beosztású munkatársának belső email-üzenete, amely a Citromsármány művelet "azonnali, de átgondolt" leállításáról tájékoztatja a szolgálat tagjait. A The Guardian című baloldali brit napilap pénteki értesülése szerint az Operation Yellowhammer végrehajtásán a Civil Service hatezer munkatársa dolgozott, és az előkészületi tervek végrehajtása eddig 1,5 milliárd fontba (560 milliárd forintba) került.
A megállapodás nélküli brexit esetére kidolgozott készenléti cselekvési tervek aktiválásának első mozzanataként a brit védelmi minisztérium eredetileg nukleáris óvóhelynek szánt egyik műveleti helyiségében március végén munkához látott egy koordinációs testület, amelynek feladata a logisztikai és egyéb segítségnyújtás megszervezése volt.
Gavin Williamson védelmi miniszter már decemberben bejelentette, hogy szükség esetén a brit fegyveres erők 3500 tagja lesz készenlétben e feladatok lebonyolítására. A széleskörű készenléti művelet célja a lakossági ellátás folyamatosságának biztosítása gyógyszerekből, élelmiszerekből és egyéb alapvető fontosságú árucikkekből, valamint a határátkelők zökkenőmentes forgalmának fenntartása, arra az esetre, ha megállapodás nélküli brexit esetén - főleg a hirtelen belépő vámellenőrzések miatt - ellátási fennakadásokkal fenyegető helyzet alakult volna ki.
A University College London (UCL) egyetem által a brit közlekedési minisztérium számára összeállított hatásvizsgálati jelentés szerint járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén 1200-2724 közé lenne tehető az észak-franciaországi, illetve a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.
A brit kormány ennek elkerülésére 107,7 millió font (több mint 40 milliárd forint) értékű szerződésekkel kompkapacitásokat bérelt havi félmillió tonna pótlólagos áruszállítás biztosítására más, kevésbé forgalmas kikötőkön keresztül. Ez heti négyezer kamion szállítására elegendő pótkapacitást jelent.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.