Lázas munka folyik Guantánamón

Washington/Iszlámábád/Kabul. Az al-Kaida terrorszervezet kelet-afganisztáni támaszpontját, a Zavar Kili néven emlegetett barlangrendszerhez kapcsolódó erődítményeket támadták tegnap amerikai harci gépek. A pakisztáni székhelyű AIP hírügynökség jelentése szerint az újab légitámadás még az éjszaka vette kezdetét, miközben a Zavartól alig 30 kilométerre lévő Hostba helikoptereken újabb félszáz amerikai katonát dobtak át. Értesülések szerint az al-Kaida terrorszervezet Zavar Kili körzetében igyekszik újjászervezni erőit az elmúlt időszak katonai vereségei után. Zavar alig tíz kilométerre található a pakisztáni határtól. A Zavar Kili néven emlegetett bázist még a szovjet behatolás idején, az 1980-as években hozták létre az iszlám fegyveresek, s az utóbbi években állítólag Oszama bin Laden híveinek kiképzőtábora működött itt.

Váratlan fordulatot vett tegnap a három szabadon engedett tálib exminiszter ügye, amely felkavarta a kedélyeket a kabuli afgán ideiglenes kormány köreiben éppúgy, mint Washingtonban. Az a kandahári helyi illetékes, aki szerdán világgá kürtölte a történetet, részben visszavonta az előző napon közölteket, és új verzióval állt elő. Halid Pastun, Kandahár kormányzójának, Gul Agának a szóvivője közölte: csak egy tálib miniszter adta meg magát a kandahári hatóságoknak, név szerint Nuruddin Turabi volt igazságügyi miniszter. Őt valóban elengedték, hagyták Pakisztánba távozni, de – bizonygatta Pastun – „bármikor vissza tudjuk hozatni, ha kell, és készek vagyunk kiadni őt az amerikaiaknak”. Pastun előző napi közlése a három tálib exminiszter szabadon bocsátásáról kételyeket ébresztett Washingtonban és a nemzetközi közösségben a kabuli központi kormány tényleges hatalmát illetően. Azt gyanították ugyanis, hogy a Kandahárt hatalmukban tartó helyi törzsi fegyveres erők különalkut kötöttek a volt tálib miniszterekkel.

Az amerikaiak, mint ismeretes, a Kuba szigetén található Guantánamo haditengerészeti támaszpontra kívánják szállítani az Afganisztánban elfogott legfontosabb személyeket. A támaszpont területén lázas munka folyik: építik a szuperbiztos cellákat a több száz – de lehet, hogy idővel akár több ezer fogoly számára. A legnagyobb mennyiségben használt „építőanyag” a sűrű szövésű, rozsdamentes acélháló. A most folyó munkák rég nem látott pezsgést visznek a hidegháborúból itt felejtett, Fidel Castro Kubai Köztársaságától hermetikusan elzárt támaszpont életébe. A Guantánamói-öbölnél fekvő bázis 45 négyzetmérföldet hasít ki Kuba területéből, a sziget délkeleti csücskében. Az amerikai tengerészgyalogság még a spanyol–amerikai háború alatt, 1898-ban szállt partra a Guantánamói-öbölben, és az akkor létrehozott támaszponton azóta sem vonták le az USA lobogóját, pedig az 1959-es kubai forradalom után Castro követelte az amerikaiak távozását, „Kuba szívébe mártott tőrnek” nevezve a támaszpontot. A támaszpont területén egyebek közt a McDonald’s gyorsétterem, a légkondicionált mozi és a golfpálya jelzi, hogy ez a világ nem csupán az egyenruhák színében és formájában különbözik a szögesdróton túli világtól. Ellentétben azonban az évekkel ezelőtt elhelyezett menekültekkel, az Afganisztánból érkező foglyok nem élvezhetik majd az amerikai fogyasztói kultúra áldásait. (m)