Langyosra sikeredett Bush búcsúcsúcsa

Bush Brdóban. Némi lelkesedés elkelt volna. SITA/AP-felvételGeorge Bush amerikai elnök az EU soros elnöki tisztségét betöltő Szlovéniában, a Ljubljana melletti brdói kastélyban három órán át tárgyalt a szlovén vezetőkkel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A szlovéniai vizit egyben az amerikai elnök európai búcsúlátogatásának első állomása volt. Bush a hét végéig tartó körút során az EU négy legnagyobb hatalmát, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Olaszországot keresi fel.

Az amerikai elnök a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten arra figyelmeztetett, hogy Irán hihetetlen veszélyt jelentene a világbékére nézve, ha nukleáris fegyverek birtokába jutna. Bush szerint az EU-nak és az Egyesült Államoknak világossá kell tennie Teherán előtt: rajta áll, hogy a nemzetközi elszigetelődés veszélyével kell-e szembenéznie, vagy pedig jobb viszonyt alakít ki más országokkal, ha ellenőrizhető módon felfüggeszti urándúsító programját.

A csúcstalálkozó záróközleményében a felek kinyilvánították: maradéktalanul végrehajtják a Teherán ellen már három ízben elrendelt ENSZ-szankciókat, s szükség esetén készek azokon túlmenően újabb, saját büntetőintézkedéseket foganatosítani. A dokumentumban mindazonáltal nyitva hagyták a lehetőséget az atomvita kölcsönösen elfogadható, tárgyalásos rendezése előtt.

A közleményből nem derült ki, hogy Washington európai szövetségesei – amelyek Irán esetében rendszerint tartózkodnak a Bu?shéhoz hasonló retorikától és időnként vonakodnak a keményebb fellépéstől – meddig hajlandóak elmenni. Washington korábban arra ösztökélte az EU-t, hogy tagadják meg egyes iráni bankoktól a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférést. Benita Ferrero-Waldner, az EU külügyi biztosa tegnap azt mondta, hogy betétek befagyasztását fontolgatják.

Az USA és az EU egyaránt megengedhetetlennek tartja, hogy Irán atomfegyverhez jusson, márpedig az urándúsító program eredményeként előállhat ilyen helyzet. Irán makacsul kitart amellett, hogy atomprogramja békés célú, az áramtermelést szolgálja.

Egyéb témákat érintve Bush a sajtótájékoztatón amellett foglalt állást, hogy Törökország egy napon csatlakozhasson az EU-hoz. Ankara már megkezdte uniós csatlakozási tárgyalásait, ám esetleges EU-tagsága megosztja a jelenlegi tagállamokat. Leginkább Nicolas Sarkozy francia elnök ellenzi Törökország belépését, ehelyett privilegizált partneri viszonyt kínál Ankara számára.

Bush egyúttal lehetségesnek vélte, hogy még az ő elnökségének vége előtt – vagyis az idén – nemzetközi megállapodás születhet a légköri változások elleni küzdelemről. Ez a kérdés mélyen megosztja az EU-t és az Egyesült Államokat. Az előbbi kötelező érvényű vállalásokban látja az üvegházhatást okozó gázok tartós csökkentésének egyetlen lehetőségét. Washington ilyenről hallani sem akar, különösen akkor nem, ha a megállapodásból kimaradnak a feltörekvő hatalmak, például a növekvő energiaigényekkel előálló India és Kína.

Diplomáciai források szerint az EU tegnap nem volt hajlandó a közleménybe belevenni a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzs támogatását, ahogy az amerikai fél szerette volna. Az EU vezetői állítólag azzal érveltek, hogy ez a téma a NATO kompetenciájába tartozik. (MTI, SITA, ú)