Krímben robbanhat fel Ukrajna egysége

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Miközben Ukrajna fővárosában, Kijevben már túl vannak a hatalomváltáson, és Arszenyij Jacenyuk személyében megválasztották az új kormányfőt, az események újabb tűzfészke az ország déli részén fekvő Krím félsziget lett. Oroszbarát tüntetők mintegy kétszáz fős csoportja napközben áttörte a krími parlament környékét lezáró rendőrkordont Szimferopolban, és orosz zászlókkal az épület elé vonult. A többségében orosz ajkú Krími Autonóm Köztársaság parlamenti és kormányépülete előtt, amelyet hajnalban elfoglaltak a helyi orosz önvédelmi szervezet fegyveresei, a tüntetők Oroszországot éltették, és államfőjüknek nevezték a leváltott Viktor Janukovics ukrán elnököt.

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége tegnap arról tájékoztatott, hogy május 25-én népszavazást kezdeményez a köztársaság autonóm státusáról. „A Krím félsziget békéje és nyugalma veszélybe került azáltal, hogy Ukrajnában radikális nacionalisták fegyveres bandák támogatásával alkotmányellenesen megragadták a hatalmat” – jelentette ki Okszana Kornyijcsuk, a krími parlamenti elnök szóvivője.

„A Krím Oroszországé”

Az Ukrainska Pravda ukrán hírportál szerint a krími parlament épületét több mint 120 professzionálisan felszerelt fegyveres foglalta el, géppisztolyok, gránátvetők és golyószórók vannak náluk. A portált erről Szerhij Kunyicin, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta. A fegyveres támadók az orosz érdemrendeken használt, fekete-narancs színű ún. György-szalagot viseltek, s az elfoglalt épület egyik ablakára azt írták ki, hogy „a Krím félsziget Oroszországé”. Egyben páncélozott szállítójárművek indultak a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából Szimferopol felé, de aztán visszafordultak.

A krími parlament köré a rendfenntartók kordont vontak, és készültségbe helyezték az ukrán rendőrség teljes állományát. Az intézkedés célja megakadályozni a vérfürdőt a civil lakosság körében, továbbá azt, hogy az események fegyveres összecsapássá fajuljanak – közölte Arszen Avakov ukrán ügyvezető belügyminiszter, aki provokátorok akciójának minősítette a parlamentfoglalást.

Janukovics orosz földön

Közben a parlament által múlt szombaton leváltott és azóta bujkáló Janukovics exelnök tegnap közölte, továbbra is Ukrajna törvényes vezetőjének tekinti magát. A valószínűleg egy Moszkva környéki szanatóriumban tartózkodó Janukovics védelmet kért az orosz hatóságoktól, Oroszország közölte, hogy saját területén garantálja azt. Az állítólag ma a dél-orosz Rosztov na Donu városban sajtótájékoztatót tartó Janukovics szerint Ukrajnában „a szélsőségesek orgiája zajlik”. Szerinte mindannak, ami most az ukrán parlamentben történik, nincs törvényes jellege.

Készültségben a hadsereg

A krími eseményekkel párhuzamosan Oroszország nyugati határain harckészültségbe helyezték a légierő vadászgépeit, Moszkva állítása szerint egy korábban elrendelt hadgyakorlat keretein belül. A „komplex harckészültségi ellenőrzésben” a Nyugati Katonai Körzet csapatai, a Központi Katonai Körzet két hadserege és a légi deszantos erők parancsnoksága vesz részt, közel 150 ezer katonával és alkalmazottal, csaknem 90 repülőgéppel, több mint 120 helikopterrel, közel 880 páncélossal, több mint 1200 más harcjárművel, valamint 80 hadihajóval és más vízi járművel. Az orosz külügyminisztérium azt hangoztatta, Ukrajnában súlyosan megsértik az emberi jogokat, és leszögezte, Moszkva megalkuvás nélkül megvédi „az orosz honfitársak” érdekeit.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő leszögezte, Ukrajna agressziónak tekintene minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre, és figyelmeztette az orosz flottát, kerüljön minden agressziót Ukrajna ellen. Az ukrán külügyi tárca berendelte Oroszország kijevi nagykövetségének ügyvivőjét.

Jacenyuk a kormányfő

A korábbi ellenzéki pártok által vezetett többségi kormánykoalíció jött létre tegnap a 450 tagú ukrán parlamentben. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő bejelentette, 250 fős többségi koalíció alakult, amelyet Európai Választás néven jegyeztek be. A koalíciót három ellenzéki párt, a Haza (Batykivscsina), az Ütés (UDAR) és a Szabadság (Szvoboda) párt mellett egyéb képviselői csoportok alkotják. Tegnap miniszterelnökké választotta a parlament Arszenyij Jacenyuk Európa-párti politikust, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetőjét. Jacenyukot nagy többséggel választotta meg a törvényhozás. A politikus nem indul jelöltként a május 25-re kiírt elnökválasztásokon. A Majdan tanácsa is a 40 éves politikust javasolta kormányfőnek. A bukovinai születésű politikus korábban betöltötte az Ukrán Nemzeti Bank első elnökhelyettesi posztját, gazdasági és külügyminiszterként sokat tett Ukrajna nyugati orientációjának erősítéséért: ő tárgyalt hazája belépéséről a Kereskedelmi Világszövetségbe (WTO), s fejlesztette a kapcsolatokat az Európai Unióval.

Miniszterek a Majdanról

A parlament egyben jóváhagyta az új kormány tagjait. A hatalomváltásért folytatott tüntetések aktív résztvevői közül is kerültek be a kormányba. Dmitro Bulatov, a tüntetők autós szervezete, az Avtomajdan egyik vezetője az ifjúsági és sportminiszteri posztot kapta. Bulatov arról vált ismertté, hogy a tüntetések alatt elrabolták, megkínozták, levágták az egyik fülét. Az egészségügyi miniszteri posztra Oleh Muszijt, a Majdan egészségügyi szolgálatának koordinátorát nevezték ki, kulturális miniszternek pedig Jevhen Niscsuk színészt, a Függetlenség terének színpadán folyó műsorok, felszólalások moderátorát.

Az új ukrán kormányban az Ütés (UDAR) pártnak nincs egy képviselője sem, és Vitalij Klicsko, a párt vezetője nem tudta megszerezni a Haza párt hozzájárulását ahhoz, hogy a demokratikus tábor közös jelöltje legyen a május 25-i elnökválasztáson – ez a lengyel Rzeczpospolita lap szerint annyit jelent, hogy „szétesett a reformista koalíció”. Klicsko közös elnökjelöltségére azért nem mondott igent a Haza párt, mert annak vezetője, Julija Timosenko szinte bizonyosan indul az elnökválasztáson.

Uniós erőfeszítések

Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője Olli Rehnt, a brüsszeli testület gazdasági ügyekért felelős tagját bízta meg, hogy hangolja össze az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásra irányuló törekvéseket az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), más pénzügyi intézmények, az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között. Ashton világossá tette, Ukrajna stabilitásának támogatása minden értelemben azonnali prioritást kell élvezzen. Az Ukrajna politikai társulásával és gazdasági integrációjával kapcsolatban Brüszszelben áttekintették, hogyan lehetne megvalósítani az ukrán részről kért vízumkönnyítést, és hogyan lehetne kielégíteni Ukrajna energiaszükségletét.