Kijev nem értékeli kellőképpen Magyarországot

Az orosz nyelvű magazin az ukrán-magyar kapcsolatokat elemző terjedelmes cikkében megállapítja, hogy Ukrajna és Magyarország gazdasági kapcsolatai kiválóak, a két ország között nincsenek határproblémák, s a kárpátaljai magyaroknak minden esélyük megvan arra, hogy az ukrán érdekeket képviseljék Budapesten. "Ha meg kellene határozni Ukrajna legproblémamentesebb szomszédját, akkor az kétségtelenül Magyarország lenne" - olvasható a cikkben.
   
Ebben a tekintetben az ukrán-magyar viszony olyan, mintha két egymástól távol fekvő országról lenne szó, miközben a gazdasági kapcsolatok mutatói teljes mértékben megfelelnek a szomszédos országok közötti szintnek - emlékeztet az ukrán hetilap, rámutatva, hogy a válság kitöréséig, azaz 2009-ig stabil növekedést mutatott az ukrán-magyar áruforgalom, amely 2008-ban 3,73 milliárd dollár volt, s ezen belül az ukrán exportcikkek 77 százalékát, a magyar importáruk 89 százalékát magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek tették ki. Az ukrajnai magyar befektetések összege 700 millió dollár, a múlt év elején több mint ezer, magyar tőkével működő vállalatot tartottak számon Ukrajnában, ahol országos ismertségű magyar cég az OTP, a Wizz Air és a Gedeon Richter - olvasható a cikkben.
   
Ugyanakkor az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatokon belül nincs egyetlen stratégiai projekt sem, s politikai téren sem tekinthető különlegesnek Ukrajna és Magyarország partnerségi viszonya - emlékeztet a hetilap, amely idézi Szerhij Szolodkijt, a kijevi Világpolitikai Kutatóintézet igazgatóhelyettesét, aki furcsának tartja, hogy az ukrán információs térből hiányzik két szomszédos ország, Magyarország és Szlovákia. A szakértő szerint Kijevben eddig nem értékelték megfelelően Magyarország jelentőségét a közép-európai politikában.
   
Ennek okát Volodimir Gorbacs, az ukrán Euroatlanti Együttműködés Intézetének politikai elemzője abban a pszichológiai tényezőben látja, hogy Magyarország az ukránok érdeklődésének a perifériáján található, ezért nem kellő mélységű az ukrán-magyar viszony. Szerinte még a kárpátaljai magyarok is kevéssé kötődnek Ukrajnához, egyáltalán nem törekednek Kijevbe, hogy ott csináljanak karriert, így az ukrán fővárosból Budapest távolinak tűnik, pedig a valóságban Magyarország Közép-Európa súlyponti állama.
   
Az orosz nyelvű hetilap történelmi perspektívába helyezve utal a határon túli magyarok egyszerűsített honosításáról elfogadott magyar törvényre, amellyel kapcsolatban azt írja, hogy a szomszédok közül egyedül Ukrajna tartózkodott a jogszabályt illető éles retorikától. Kijev törekvése a feszültség elkerülésére a kétoldali viszonyban a cikk szerint "a Budapest iránti tisztelet megnyilvánulása". A kiadvány idézi Oleg Volosint, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai főosztályvezetőjét, aki elmondta: Magyarország elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos intézkedései nem irányulnak szeparatizmus vagy ukránellenes hangulat szítására a kárpátaljai magyarság körében.
   
A kiadvány felveti, hogy mivel Lengyelország számít Ukrajna legmegbízhatóbb szövetségesének az Európai Unióban, s történelmileg igen jók a lengyel-magyar kapcsolatok, a Varsó-Budapest-tengelyből Kijev részvételével létre lehetne hozni egy regionális háromszöget. Ezáltal Ukrajna egy további lobbistára tehetne szert az EU-ban, ráadásul Budapest támogatásával rendezni lehetne a nem egyszerű ukrán-román viszonyt, s nem utolsósorban a három ország regionális vezető szerepet játszhatna Közép-Európában - írta a Vlaszty Gyenyeg című ukrajnai hetilap.