Kertész Imrével közöl újabb interjút a Die Welt

Az íróval ezúttal is az a Tilman Krause beszélgetett, aki az újság november 7-i számában megjelent interjút készítette. "A Nobel-díjas író élesen bírálta országát" - emelte ki  a beszélgetés alcímében Krause, emlékeztetve: a múlt szombati, az író 80. születésnapja alkalmából készült interjúban Kertész Berlinhez fűződő viszonyáról, a holokauszt általa történt irodalmi feldolgozásáról, írói példaképeiről és a mai Magyarországhoz fűződő "feszült viszonyáról" beszélt. Ez utóbbival kapcsolatos kijelentéseit hevesen vitatják az országban - állapította meg a bevezetőben Krause.

Arra a felvetésre válaszolva, vajon a magyarok nem viselnek-e el semmiféle kritikát, az író kijelentette: "Mindenesetre vezető magyar médiumok, mint a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok vagy a 168 óra című hetilap internetes kiadásukban meghamisítva adták vissza beszélgetésünket. Abból a megfogalmazásomból, hogy a szélsőjobboldal és az antiszemiták a hangadók (Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen) az lett, hogy Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. Vagy azt a megállapításomat, hogy a magyarok régi káros szenvedélyei, a hazugság, a dolgok elfojtására irányuló hajlamuk ugyanúgy jelen vannak, mint korábban (Die alten Laster der Ungarn, ihre Verlogenheit und ihr Hang zum Verdra:ngen, gedeihen wie eh und je"), úgy rövidítették le, hogy Magyarország a hazugok országa. Ezek természetesen  olyan kritikus pontok, amelyekre a magyarok érzékenyen reagálnak, a fordítások azonban apodiktikusabban csengenek, mint ahogy fogalmaztam."

Kertész igennel válaszolt a Die Welt újságírójának arra a kérdésére, vajon az a gúny, amellyel újra és újra kollektív identitásokról beszél, egy tabu megdöntését jelenti-e honfitársai számára? "A magyarok nem ismerik az iróniát - a képzetteket kivéve" - tette hozzá az író.

A Die Welt munkatársa a továbbiakban azt állította, hogy Kertész Imre polémiájával egy Németországban és Ausztriában erősen elterjedt irodalmi hagyományt követ, amely Thomas Mann vagy Karl Kraus és Thomas Bernhard alapján "a nemzeti önszidalmazáshoz való kedvnek" nevezhető. "Ez a hagyomány egyáltalán nem létezik Magyarországon?" - tette fel a kérdést Krause.

Kertész szerint "nem csak hogy nem létezik, Magyarországon nem is ismert, hogy más országok rendelkeznek ezzel a hagyománnyal". "Thomas Mann és Karl Kraus a magyar polgárság körében egykor sokat olvasott szerzők voltak. A magyar polgárság azonban megszűnt. Megmaradtak a nemzeti örökség humortalan védelmezői, akik minden kritikát a saját fészekbe való piszkításként akarnak megtiltani".

Az újságíró arról kérdezte Kertészt, vajon az általa megfogalmazott bírálatra történt dühödt reagálás összefügg-e azzal is, hogy érzékeny pontot érint? "Igen, természetesen" - jelentette ki válaszában Kertész, hozzátéve: "Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy Magyarországon van egy olyan hű közönségem is, amelyik érti ezt az iróniát. Ez a közönség azonban nem rendelkezik a nagy internet platformokkal."

Végezetül Krause azt kérdezte, vajon az író a jövőben nagyobb tekintettel lesz-e a magyarok érzékeny pontjaira? "80 éves vagyok. Megvan a magam stílusa, és meg is fogom azt tartani. És remélem, hogy a jó szándékú emberek a jövőben is megértenek engem. Azzal is együtt kell azonban élnem, hogy továbbra is vannak olyan befolyásos magyarok, akik félre akarnak érteni, és meghamisítanak" - jelentette ki válaszában Kertész Imre.