Kerry, Merkel és Hollande is Kijevbe utazott az elmérgesedett kelet-ukrajnai helyzet miatt

Az elmérgesedett kelet-ukrajnai helyzet rendezésére törekedve csütörtök este Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök is Kijevbe érkezett, hogy egy új béketervet terjesszenek Petro Porosenko ukrán elnök elé.     Az ukrán államfővel folytatott tárgyalásait követően tartott sajtóértekezleten Kerry felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt. Leszögezte: Washington azt várja Oroszországtól, hogy vonja ki csapatait Kelet-Ukrajnából, és engedjen szabadon minden foglyot. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Egyesült Államok a kelet-ukrajnai válság békés, diplomáciai úton történő megoldására törekszik.    Szavai szerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök csütörtök délutáni kijevi látogatása aláhúzza, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei Ukrajnával közös, egységes álláspontot képviselnek, s arra szólítják fel a Kremlt, haladéktalanul tegyen lépéseket a konfliktus rendezésére.    Porosenko elfogadhatatlannak nevezte a polgári célpontok ellen Kelet-Ukrajnában intézett támadásokat, amelyekért az oroszbarát szakadárokat tette felelőssé. Felhívta a figyelmet, hogy az erőszak egyre nagyobb méreteket ölt Kelet-Ukrajnában, és Oroszországot vádolta az erőszakos cselekmények támogatásával.    Az Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után tartott közös sajtótájékoztatón Kerry közölte, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollár hitelt biztosít Ukrajnának. Megjegyezte, hogy Barack Obama amerikai elnök "hamarosan" döntést hoz arról, szállít-e vagy sem az Egyesült Államok halált okozó fegyvereket Ukrajnának.    Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, Washington azon "szándéka", hogy közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül az emberi élet kioltására alkalmas korszerű fegyvereket adjon át Kijevnek, komolyan aggasztja Moszkvát, minthogy ez nemcsak a délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás kiterjedésével járhat, hanem Oroszország biztonságát is fenyegeti, amelynek területét már több alkalommal lőtték ukrán oldalról.    A francia államfő csütörtökön arra figyelmeztetett, a diplomáciai megoldást "nem lehet a végtelenségig húzni".    Hollande a bejelentését, miszerint csütörtökön Kijevbe, majd pénteken Moszkvába utazik Merkellel, hogy javaslatot tegyen a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére, úgy kommentálta: "Az idő sürget és nem akarom, hogy azt lehessen mondani, hogy Franciaország és Németország együtt nem tett meg mindent a béke megőrzése érdekében. Angela Merkellel úgy tekintjük, hogy kiemelt felelősségünk van".        Franz-Walter Steinmeier német külügyminiszter lengyel kollégájával, Grzegorz Schetynával tartott közös sajtóértekezletén csütörtökön Varsóban úgy értékelte, hogy a kelet-ukrajnai Mariupolban és Donyeckben lezajlott legutóbbi események visszalépést jelentenek az ukrajnai konfliktus rendezésében. Schetyna a sajtóértekezleten leszögezte, hogy zsákutcába jutott a békefolyamat, de Lengyelország támogatni fog minden, a kiutat kereső kezdeményezést.    Porosenko csütörtökön egy német lapban megjelent interjúban arra kérte a NATO tagállamait, szállítsanak fegyvereket országának, hogy az "megvédhesse magát az agresszor" Oroszországgal szemben. Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter az újságban megjelentekre reagálva csütörtökön azt mondta, játék a tűzzel ez a felvetés.    Edgars Rinkevics, az EU soros elnökségét betöltő Lettország külügyminisztere Rigában ugyanakkor kijelentette, minden tagállamnak magának kell eldöntenie, hogy szállít-e fegyvereket Ukrajnának. A varsói látogatását megelőzően Rigába látogató Steinmeier ismételten azt mondta, Németország ellenzi Ukrajna fegyverrel való ellátását. Ezzel szemben Varsó nem ellenzi, hogy lengyel cégek üzleti alapon fegyvert adjanak el Ukrajnának. A litván nemzetvédelmi miniszter csütörtökön azt közölte, a balti ország átadott Ukrajnának bizonyos fegyvereket, amelyeket Kijev kért, de a szóban forgó fegyverek konkrét típusára nem tért ki.     Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az EU vezetői után az ENSZ főtitkára is megkongatta a vészharangot a kelet-ukrajnai Debalcevéban rekedt civil lakosság sorsa miatt. Azonnali tűzszünetre szólította fel a szemben álló feleket, hogy ki lehessen menekíteni őket a háborús övezetből, miközben egyre súlyosabb veszteségekről érkeznek hírek a térségből.    Az EU tagállamai csütörtökön Brüsszelben megállapodtak abban, hogy újabb 19 emberre és 9 intézményre terjesztik ki a beutazási tilalomról és az EU-ban birtokolt vagyoni eszközök befagyasztásáról szóló rendelkezést. A neveket a külügyminiszterek a jövő héten jelentik be.    Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben azt mondta, ha mindenki betartja a kelet-ukrajnai tűzszünetről szóló minszki megállapodásokat, akkor el kell gondolkodni azon, miként lehet újjáépíteni Európa és Oroszország együttműködését. A miniszter kifejtette, hogy Magyarország a közép-európai energiabiztonság ügyét "európai felelősségi körbe tartozó kérdésnek" tartja. Azt is megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásával kapcsolatban a legfontosabb magyar cél és törekvés Magyarország energiabiztonságának a szavatolása a hosszú távú gázmegállapodás ez év végén történő lejárta után is.