Katonák a főszereplői a krími kriminek

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Tegnap a feloszlatott ukrán Berkut rendőri rohamosztag egyenruhájába öltözött fegyveresek, illetve karszalagot – az orosz zászló színeivel – viselő civilek tucatjai betonakadályokat létesítettek, és golyószóróknak tüzelőállásokat építettek ki (orosz zászlókkal fellobogózott homokzsákokkal) a Krímbe vezető Perekopi-földszoroson. A fegyveresek azt állították, hogy céljuk „megakadályozni ukrán nacionalisták bejutását a Krímbe”, s elérni a félsziget csatlakozását Oroszországhoz. Később másfél tucatnyi katonai teherautón érkezett ismeretlen fegyveresek egy csoportja lezárta a szevasztopoli nemzetközi repülőtérre vezető utat is, és fegyveresek egy másik csoportja délután behatolt Szimferopol légikikötőjébe.

A történtekre reagálva Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök összehívta a nemzetbiztonsági szervek vezetőit, és azzal vádolta az orosz erőket, hogy közreműködnek az események eszkalációjában a Krím félszigeten. A kijevi parlament az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte. A Rada továbbá felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az Ukrajna területi integritását fenyegető lépéseket, és felkérte az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy garantálják Ukrajna szuverenitását. Arszen Avakov ügyvezető belügyminiszter Oroszország fegyveres behatolásának és megszállásnak nevezte a történteket, és azt állította, hogy az orosz hadiflotta egységei vonták blokád alá a szevasztopoli repülőteret. „A repülőtéren belül ukrán katonák és határőrök tartózkodnak. Kívül álarcos fegyveres katonák jelzés nélküli egyenruhában vannak, nem titkolva ugyanakkor hovatartozásukat (...) Ez nyíltan a fegyveres vérontás kiprovokálását szolgálja egy szuverén állam területén” – szögezte le Avakov. A repülőtéren fegyveres öszszetűzés nem volt, az orosz katonák ugyanakkor megfigyelik a repülőtér munkáját.

Szükségállapot sem kizárt

Az ukrán katonai és belügyi erőket megerősítették a repülőtér környékén. A feszültség egyre növekszik, az ukrán rendfenntartók azonban nem képesek ellenállni a reguláris katonai erőknek – mondta Avakov. Szevasztopolban nyolc katonai helikopter szállt le tegnap, a helikopterek az oroszországi Anapából érkeztek. Az orosz fekete-tengeri flotta cáfolta, hogy erői belekeveredtek a repülőtér elfoglalásába vagy blokád alá vételébe. Szükségállapot bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák a Krím félszigeten kibontakozó válság megfékezése érdekében – mondta Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára. Parubij hozzátette, ha be is vezetnének szükségállapotot, az nem jelentené a hadsereg bevetését, mivel szerinte a meglévő rendfenntartó erők is kezelni tudják a válságot. „Más, hatékonyabb megoldásokat fogunk keresni a krími helyzet eszkalációjának megállítására” – mondta. Oroszország elutasítja Ukrajnának azt a javaslatát, hogy konzultáljanak a két ország barátsági szerződéséről, mert álláspontja szerint a Krím félszigeti események az ukrán belpolitikai folyamatok miatt következtek be – közölte tegnap az orosz külügyminisztérium. Moszkva cáfolta, hogy megsértette volna a csapatok mozgásáról szóló megállapodást a krími térségben.

Felmentették Timosenkót

Leváltotta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő, Oleh Mahnyijkij főügyész pedig elrendelte tíz volt kormányzati, belbiztonsági és katonai vezető őrizetbe vételét tömeggyilkosság gyanújával. A most leváltott Jurij Iljin tengernagyot február 19-én, a kijevi tüntetőkkel szembeni erőszak tetőfokán nevezte ki az azóta posztjától megfosztott Viktor Janukovics exelnök.

A harkivi bíróság tegnap lezárta a Julija Timosenko volt kormányfő ellen adócsalás és sikkasztás vádjával indított büntetőeljárást. Az üggyel foglalkozó bíró bejelentette, hogy az ügyészség visszavonta a politikussal szembeni a vádakat. Ebben a perben a volt kormányfőt azzal vádolták meg, hogy az Ukrán Egyesített Energiarendszerek magánkézben levő energiavállalat vezetőjeként az 1990-es évek közepén 25 millió hrivnya (több mint 3 millió dollár) értékben költségvetési pénzeket tulajdonított el, illetve közel egymillió dollár értékben fizetett drága szállodákban és éttermekben egy külföldi cég bankkártyájával, ami után szintén nem fizetett adót. 2011-ben ítélték hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre Julija Timosenkót a 2009-ben általa miniszterelnökként aláírt orosz–ukrán gázmegállapodás miatt. A Harkivban raboskodó, megroppant egészségű politikust a múlt héten engedték szabadon. A volt miniszterelnök, aki a Haza párt vezetője, jelezte, hogy indulni kíván a májusi elnökválasztáson.