Jogerősen életfogytiglanra ítélték Péntek Lászlót

A 26 éves férfi tavaly július 8-án, hajnali két óra után pécsi, Dugonics utcai lakása előtt szólította meg a születésnapi összejövetelről hazafelé tartó nőt, egy játszótérre kényszerítette, megerőszakolta, és közben, hogy ellenállását megtörje, megfojtotta. A gyilkos magához vette a sértett pénztárcáját, mobiltelefonját, a holttestet pedig egy közeli szakadékba gurította.
   

Péntek László beismerte a gyilkosságot, de tagadta, hogy a nőt brutálisan bántalmazta és megerőszakolta volna. Az ellene indult büntetőeljárásban azzal védekezett, hogy Bándy Katával már hetekkel a tett előtt megismerkedett, sőt intim kapcsolatba került. Vallomása szerint azért fojtotta meg, mert indulatba jött, mivel a nő nem vállalta fel a kapcsolatukat.
   

A korábban tizenegyszer büntetett férfit a Pécsi Törvényszék áprilisban aljas indokból elkövetett emberölés és kifosztás miatt marasztalta el, ezért tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetéssel sújtotta, tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte mintegy 12,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.
   

A bíróság a férfi bűnösségére a részbeni beismerő vallomásából, a hazugságvizsgálat, az áldozat körme alatt és a táskáján talált DNS-minták vizsgálati eredményeiből, szakértők, tanúk vallomásaiból, továbbá köztéri, benzinkúti kamerák felvételeiből következtetett.
   

A vádlotti és védői fellebbezések okán az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta a Pécsi Törvényszék korábbi határozatát, nem látta azonban indokoltnak, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja ki Péntek Lászlóval szemben.
   

A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést csak kivételes esetekben, olyan bűnelkövetőknél alkalmazandó, akik a legkirívóbb, többszörösen minősített életellenes tetteket követik el, s akiknél ezt korábbi bűnözői múltjuk is megalapozza.
   

Makai Lajos utalt rá, hogy Péntek Lászlónak a mostanit megelőzően kisebb súlyú bűncselekményei voltak, a terhére rótt emberölést pedig nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el, azaz célja nem a sértett megölése volt, de abba beletörődve cselekedett, hogy áldozata belehalhat a bántalmazásba.
   

A bíró hangsúlyozta: a jogalkalmazóknak megfelelő mértéktartást kell tanúsítaniuk, nem engedhető meg, hogy az érzelmek és a társadalom nyomása tükröződjön az ítéletekben.
   

Makai Lajos szólt arról is, hogy a feltételes szabadlábra helyezés kedvezménye nem jelenti azt, hogy az elítélt az abban meghatározott idő letelte után automatikusan szabadul. Péntek László esetében 40 év után fogják megvizsgálni ennek lehetőségét.
   

A másodfokú tárgyaláson a vádlott védője határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását kérte Péntek Lászlóra, ezt azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság által leírt tényállásból arra lehet következtetni: a vádlottnak akár harminc perce is lehetett arra, hogy a bűntett helyszínére visszamenjen, s akkor vegye el áldozata értékeit. Így fennáll a lehetősége annak, hogy nem kifosztást, hanem lopást követett el, ez pedig nem alapozza meg a halmazati büntetés kiszabását.
   

Az ügyvéd a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla által korábban tárgyalt ügyekben hozott ítéleteket ismertetve igyekezett meggyőzni a bíróságot, hogy Péntek László első fokon túlzóan szigorú büntetést kapott.
   

A védő kifogásolta, hogy szerinte az enyhítő körülményeket - például Péntek László beismerő vallomását - kisebb súllyal, a súlyosító körülményeket pedig indokolatlanul nagy nyomatékkal vette figyelembe a Pécsi Törvényszék.
   

Makai Lajos bíró ezekkel kapcsolatban kitért arra, hogy a vádlott három vallomásában is következetesen állította: a nő értékeit közvetlenül azután vette el, hogy megfojtotta. A beismerő vallomást nem lehetett nyomatékos enyhítő körülményként értékelni, mert Péntek László megváltoztatta, és cinikus, kegyeletsértő módon azt állította: intim viszonyba került Bándy Katával.
   

Hozzátette: megtalálták a helyszínen az elkövető DNS-ét, a bűnjeleket, bizonyítást nyert, hogy eladta a sértett mobiltelefonját, azaz bűnösségére e bizonyítékokból is lehetett következtetni. A bűntett országos felháborodást keltett, alkalmas volt a köznyugalom megzavarása, a félelemérzet növelésére.
   

Péntek László perét a másodfokú tárgyaláson is nagy médiaérdeklődés kísérte. Az esemény erős rendőri biztosítás mellett, zsúfolásig megtelt teremben zajlott.