Jacenyuk egységes nemzetközi kiállást kér Oroszország lépéseivel szemben

Jacenyuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülése előtt ismételten leszögezte, hogy Kijev minden lehetőt megtesz a kelet-ukrajnai konfliktus további kiéleződésének elkerülése érdekében. Újra hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetés betartja a Minszkben létrejött megállapodásokban foglaltakat. Nehezményezte, hogy eközben viszont Oroszország és "az általa irányított" kelet-ukrajnai szakadárok folyamatosan megsértik a megállapodásokat.    Rámutatott, hogy a nemzetközi politikában általában húznak egy képzeletbeli "vörös vonalat", és ha azt valamelyik fél átlépi, akkor a nemzetközi közösség lépéseket tesz, szankciókat hoz, nyomásgyakorlást alkalmaz.    "Arra kérem a világot, hogy ne szenvedjen geopolitikai színtévesztésben. Több száz piros vonalat léptek már át. Oroszország agressziója miatt ezrek vesztették életüket" - hangoztatta Jacenyuk.    "A magunk részéről mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, de a mi erőnk is véges. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy egy állig felfegyverzett atomhatalommal állunk szemben" - jegyezte meg. Kifejezte reményét, hogy valós segítséget és támogatást nyújt a világ Ukrajnának pénzügyi és a makrogazdasági szinten is.    Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter a kormányülésen kiemelte, hogy az utóbbi időben orosz segítséggel jelentősen megerősödtek a szakadár erők a keleti országrészben. Közölte, hogy az ukrán fegyveres erők átcsoportosításokkal, valamint a tartalékok mozgósításával felkészülnek a támadások visszaverésére.    Az ENSZ BT rendkívüli ülését az Egyesült Államok kérésére hívták össze sürgős jelleggel.    Eközben Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára Brüsszelben újságírók előtt megállapította, hogy a kelet-ukrajnai tűzszünet egyre inkább "virtuálissá" válik, és felhívta a figyelmet a konfliktus továbbterjedésének veszélyére.    "A fegyvereknek e folyamatos áramlása a térségbe egy nyíltabb konfrontációhoz vezethet, ezt pedig nem akarjuk" - mondta Zannier, kifejezve aggodalmát, hogy a válság eszkalálódhat. Ezzel összefüggésben felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást Kijevre és Moszkvára a minszki megállapodás "felélesztésére".    Philip Breedlove tábornok, a NATO európai főparancsnoka Szófiában megerősítette, hogy Oroszországból több katonai oszlop lépett be Kelet-Ukrajnába. Mint mondta, páncélosokról, légvédelmi rendszerekről és katonai alakulatokról van szó. "Az elmúlt két napon ugyanazt tapasztaltuk, mint amit az EBESZ megfigyelői. Orosz harci felszerelésekből, orosz harckocsikból, orosz légvédelmi rendszerekből, orosz tüzérségből és harci egységekből álló oszlopokat láttunk" - mondta.    Az orosz védelmi minisztérium szerint viszont semmilyen tény nem támasztja alá ezeket az állításokat, az orosz hadsereg nincs jelen Kelet-Ukrajnában.    Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán nyilatkozatot adott ki, miután telefonbeszélgetést folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel. Ebben létfontosságúnak nevezte, hogy az érintett felek betartsák Kelet-Ukrajnában a tűzszüneti megállapodást. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a minszki megállapodások megszegése.    A jelen helyzetben nincs értelme "újból felfegyverkezni" Kelet-Ukrajnában, a katonai konfrontációhoz való visszatérésnek ugyanis mindenki csak a kárát látná - figyelmeztetett szerdán Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.    Steinmeier ugyan nem mondta ki, hogy az oroszbarát szeparatisták felfegyverkezésére utal, de számos olyan jelzésre utalt - amelyet az EBESZ megfigyelői is megerősítettek -, hogy a szakadárok erőszakos összecsapásokra készülnek az ukrán kormánycsapatokkal.    Kijevben szerdán közzétették a kormányalakítási tárgyalásokon részt vevő öt ukrán parlamenti párt a többségi koalíció és a kormány megalakításának, valamint működésének alapelveit. A szövetséget alapvetően három politikai erő, a Petro Porosenko ukrán elnök mögött álló tömörülés, Arszenyij Jacenyuk kormányfő Népi Frontja és a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) alkotja, amelybe meghívást kapott az Oleh Ljasko vezette Radikális párt és Julija Timosenko Haza pártja. Az alapleveket rögzítő jegyzőkönyv szerint a döntésekben minden kormányfrakciónak létszámától függetlenül egy-egy szavazata lesz.    A várhatóan koalíciót alkotó három legerősebb párt önmagában rendelkezik a szavazatok több mint felével, 247 mandátummal, de a kétharmados többség a Hazával és a Radikális Párttal együtt sincs meg.