Harcos hangvételű tévévita

Párizs. Az Európai Unió volt a fő téma a franciaországi elnök-választás mind a 11 jelölt-jének részvételével megtartott televíziós vitában. Ez volt az első olyan tévévita az idei elnökválasztási kampány alatt, amelyen az április 23-án megrendezendő 1. fordulóban induló összes jelölt részt vett.

A többségében euroszkeptikus jelöltek céltáblája a felmérések szerint favoritnak számító, függetlenként induló, Európa-barát Emmanuel Macron volt, aki korábban a szocialisták színeiben gazdasági miniszter volt. Az 1–2 százalékos támogatottsággal rendelkező hat, úgynevezett kis jelölt harcos hangvételének köszönhetően az előző vitánál sokkal pergőbb és élesebb, a törésvonalakat egyértelművé tevő eszmecsere alakult ki a politikusok között.

„A nacionalizmus háborút szül. Én egy olyan régióból származom, amely tele van temetőkkel. Marine Le Pen, ön olyan hazugságokat hoz elő, amelyeket negyven éve hallgatunk, s amelyeket az apja, (a pártalapító Jean-Marie Le Pen) szájából is hallhattunk” – mondta Macron a Nemzeti Front elnökének, arra figyelmeztetve, hogy az euróövezetről való kilépéssel a franciák elvesztenék a vásárlóerejüket. Le Pen ismételten a nép jelöltjének nevezte magát, egy olyan népnek, amely elképesztő közbiztonsági problémáknak van kitéve, a „vad globalizációval és a totalitárius iszlamizmussal”, valamit azzal kell szembesülnie, hogy „vitatják az alapértékeit és a nemzeti identitását”.

A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont találták a tévénézők a legmeggyőzőbbnek a 4 órás televíziós vitában. A tévénézők 25%-a a felmérésekben negyedik helyen álló Mélenchont találta a legmeggyőzőbbnek, a favoritnak számító függetlenként induló Macron előtt, akire a megkérdezettek 21%-a szavazott, harmadik helyre pedig Francois Fillon konzervatív jelölt került 15%-kal, míg Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke a tévénézők 11 százaléka szerint dominálta a vitát. Az esélyes jelöltek számára a tévévita legfontosabb tétje az volt, hogy meggyőzzék a választókat, ugyanis a franciáknak még közel 40 százaléka bizonytalan abban, hogy kire adja a voksát, s egyharmaduk abban sem biztos, hogy részt vesz-e az elnökválasztáson, ami Franciaországban pedig a legfontosabb szavazás, s amely általában a franciák 80–85 százalékát mozgósítja.