Giorgia Meloni felajánlotta Róma közvetítését az ukrajnai béke érdekében

Meloni bejelentette, hogy még az ukrajnai háború február 24-re eső első évfordulója előtt Kijevbe akar utazni.

Hangoztatta, hogy Róma készen áll közvetíteni egy esetleges békemegállapodás kidolgozásában. Hozzátette, a béke megteremtésén azonban „dolgozni kell”, és konkrét jelzésekre van szükség a felek részéről. Úgy látta, Oroszország részéről egyelőre „nincsenek nagy visszajelzések”.

Giorgia Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit meghívott Rómába.

Meloni elfogadhatatlannak nevezte Moszkva nézeteit arról, hogy aki katonailag erősebb, elfoglalhatja a szomszéd ország területeit.

„Remélem, hogy az orosz kormány előbb vagy utóbb rádöbben a hatalmas tévedésére, és leállítja ezt az értelmetlen háborút, amellyel megtámadta Ukrajnát” – jelentette ki.

Évvégi három órás sajtótájékoztatóján, amelyen negyvenöt kérdésre válaszolt, a miniszterelnök hangoztatta, hogy miután csak két hónapja van kormányon, összegzést még nem von, hanem munkája megkezdéséről tud beszámolni.

Azt mondta, ötéves kormányfői mandátuma végére büszke és optimista Olaszországot akar hátrahagyni. Megjegyezte, nem akar feltétlenül örök életében politikus maradni, mivel eredetileg újságíró a mestersége. Úgy vélte, a nők praktikusabbak és gyorsabbak a politikában is.

A jobbközép kormány prioritásaként az államfő közvetlen megválasztását jelölte meg.

Kifejtette, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt elődje, az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) nem szalonképtelen, és jelentős szerepet töltött be az olasz köztársaság történetében. Példaként említette az MSI szerepét az antiszemitizmus elleni fellépésben, valamint a politikai erőszakkal és a terrorizmussal szemben.

Giorgia Meloni szólt a szerda esti kormányülésen elfogadott migrációs rendeletről is kifejtve, hogy az intézkedéscsomag a nemzetközi jog tiszteletben tartására akarja ösztönözni a nem kormányzati szervezeteket.

Megjegyezte, a sajtó gyakran idézi korábbi kijelentéseit, miszerint hajóblokádot akar felállítani a Földközi-tengeren az illegális migráció feltartóztatására.

„Tévesen számolnak be a szavaimról egyes újságírók, a hajóblokádot nem az észak-afrikai országokkal szemben vezetném be, és semmilyen háborút nem akarok indítani (ellenük), hajóblokád alatt európai missziót értek” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy első lépésben gazdasági beruházásokkal kell segíteni a migránsok kiindulási országait.  Líbia stabilitását elengedhetetlennek nevezte a migrációs helyzet szempontjából.

Ami a Katargate néven is emlegetett korrupciós botrányt illeti, amelyben az Európai Parlament több olasz képviselője és más munkatársa érintett, Giorgia Meloni kijelentette, „idegesíti”, hogy olasz botrányként könyvelik el a történéseket, miközben „szocialista botrányról” van szó. Hangoztatta, hogy az európai intézményeknek nem szabad elfogadniuk azt a nézetet, miszerint sérthetetlenek.

Kormánya feladatai között nevezte meg a demográfiai növekedés ösztönzését is, amelyet gazdasági prioritásnak nevezett. Hangoztatta, hogy eszközként a családok támogatását, kedvező adóztatását akarják használni.

Új európai stabilitási paktumot sürgetett, kijelentve, hogy a régi gazdasági eszközök érvényüket veszítették. Felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), „kerülje el a pánikkeltést és az ingadozást”, amellyel – szerinte – megsemmisíti a kormányok pénzügyi erőfeszítéseit.

Miután az olaszországi repülőtereken ismét kötelezővé tették a Kínából érkezők tesztelését, Giorgia Meloni úgy vélte, a járványhelyzet ellenőrzés alatt áll. Ezzel egy időben európai szinten egyeztetett intézkedéseket szorgalmazott.