"Függetlenség!" - skandálta a több százezres tömeg Barcelonában

A transzparenseket, zászlókat lengető embertömeg megtöltötte a belvárosi utcákat, amelyek házait a katalán függetlenséget szimbolizáló sárga-piros csíkos és kék alapon fehér csillagos lobogókkal díszítettek. Az ablakokba, erkélyekre Sí (Igen) feliratú transzparenseket is akasztottak.

"Függetlenség", "Szavazni akarunk" - skandálta a tömeg, amelynek létszámáról egymásnak ellentmondó adatokat közöltek a különböző szervek. 

A barcelonai városi rendőrség szerint 1 millióan vonultak fel, míg a spanyol kormány helyi képviselete szerint 350 ezer voltak.

Szervusz új ország

A látványelemekben bővelkedő, jól koreografált eseményen a tömeg egy hatalmas keresztet formázott meg az egyik útkereszteződésben, ezzel szimbolizálva az ikszet, amelyet a szavazólapon kell a kiválasztott rubrikába tenni, és jelképezve az egységes kiállást a voksolás mellett.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"287727","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"3000","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"4500"}}]]

A felvonulás végén pedig négy különböző színű óriási transzparenst emeltek a magasba, négy különböző üzenettel: Szervusz új ország, Szervusz köztársaság, Szervusz Európa, Szervusz világ.

A katalán függetlenségi mozgalmak 2015 óta rendezik meg a Diada elnevezésű eseményt a katalán nemzeti ünnepen, amelyet idén a Diada del Sí (Az igen ünnepnapja) néven hirdettek meg, mint az utolsó ilyen eseményt a Spanyolországtól elszakadás előtt.

Ahogy korábban,  most is rengetegen érkeztek buszokkal Katalónia távolabbi részeiből is. 

A felvonulás kezdetén egy perc néma főhajtással emlékeztek az egy hónappal ezelőtti barcelonai és cambrilsi terrortámadás áldozataira, majd felcsendült a katalán nemzeti himnusz, az Els Segadors.

A színpadon ezt követően zenészek és felszólalók váltották egymást, utóbbiak mind a katalánok népszavazáshoz való jogáról beszéltek.

Köztük volt két Nobel-békedíjas, a tunéziai Ahmed Galai, és az argentin Adolfo Pérez Esquivel is, utóbbi videóüzenetet küldött a résztvevőknek.

"Engedetlenségünket fejezzük ki minden bíróságnak, és törvénynek, melyek csak hazájuk oszthatatlan egységét keresik" - jelentett ki Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű civil politikai szervezet elnöke, amely az esemény egyik főszervezője.

A spanyol hatóságoknak az üzente: ha a szavazóurnákat keresik, megtalálják október 1-én a szavazóhelyiségekben.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"287728","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"3456","style":"width: 600px; height: 400px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"5184"}}]]

"Mi mást kell tennünk, hogy megértsék, a katalán nép szavazni akar" - nyilatkozta a felvonulás végén újságíróknak Carles Puigdemont, katalán elnök hangsúlyozva, hogy az utolsó percig készek tárgyalni a spanyol kormánnyal a népszavazás feltételeiről.

A spanyol kormány országos népszavazást akar

A spanyol kormány kezdettől fogva, vagyis már évek óta elutasítja  autonóm régiója függetlenségi törekvéseit, és az arról tartandó népszavazást.

Madrid szerint a katalán referendum sérti a spanyol nemzet egységét, szuverenitását, és arról csak egy országos népszavazás dönthet, ezt azonban a katalán vezetés nem fogadta el.

A két kormány csatározása a bíróságokon és a katalán parlamentben zajlik. Utóbbi, a függetlenségpárti többség támogatásával expressz módon, mindössze néhány óra alatt fogadta el a múlt héten a népszavazást szabályozó törvényt, és a Katalónia elszakadását előkészítő jogszabályt. 

A spanyol kormány mindegyiket a spanyol alkotmánybíróságon támadta meg.    

A katalán kormány viszont közölte: ettől függetlenül mindenképpen megtartja a referendumot.