Fogy az Iszlám Állam pénze, már tojást és csirkét is árul

A hírportálnak Ali néven nyilatkozó volt szirti lakos elmondása szerint amikor a dzsihadisták elfoglalták a kikötővárost, több létesítmény, így baromfifarmok felett is átvették az irányítást. Ali elmondása szerint nem ritka látvány Szirt utcáin a fekete ruhában, eltakart arccal csirkéket és tojásokat áruló szélsőséges.
   

A líbiai gazdasági nehézségeket az IÁ pénztárcája is megérzi, ezért a kezükön lévő tengerparti Szirtben a baromfieladás mellett újabb adók kivetésével próbálják fenntartani magukat.
   

Az egyik ilyen adóteher a bérleti díjak követelése a város lakóitól. A boltosoknak például amellett, hogy havi bérleti díjat kell fizetniük a saját tulajdonukat képező boltjaikért, a szemételszállítás és az utcaseprés 10 dínáros (mintegy kétezer forintos) heti díját is be kell fizetniük.
   

Ali szerint emellett a tengerparton luxuslakásokban élőket is felkeresték a fegyveresek, hogy bérleti díjat követeljenek rajtuk. Véleménye szerint az IÁ szélsőségesei vagy pusztán csak pénzt akarnak kifacsarni belőlük, vagy el akarják üldözni őket, hogy ne legyen rálátásuk a partra és a kikötőre, ahol a dzsihadisták fegyver és lőszer utánpótlása érkezik.
   

Az IÁ ellenőrizte területeken különösen nehéz az élet, mivel a bankok zárva vannak, így pénzt nem tudnak kivenni az emberek. Sokan ezért rossz minőségű üzemanyagot vásárolnak fekete piaci árakon, és a több mint 400 kilométerre fekvő fővárosba, Tripoliba utaznak, ahol több órát állnak sorba a bankok előtt, hogy kivegyék azt az összeget, amely alig elegendő egy családnak egy hétre. A líbiai bankok korlátozzák a pénzfelvételt, térségtől függően 200 és 500 dínár (mintegy 130 és 330 euró) közötti összeget lehet kivenni egy alkalommal - írta a Middle East Eye.
   

Ali szerint a helyzet Szirtben a humanitárius válság szélére került. A kikötővárost mindenkinek el kellene hagynia, de míg egyesek erről hallani sem akarnak, mások egyszerűen túl szegények ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni.
   

Ugyanakkor sok szirti menekült el különösen azután, hogy a líbiai hatóságok - a tripoli és a vele rivális tobruki kormány is - bejelentették a város felszabadítását célzó hadműveletet.
   

Egy helyi nő, a kétgyerekes Ímán arról mesélt a hírportálnak, hogy öt órát várt a szélsőségesek egyik ellenőrzőpontján, amíg a fegyveresek átkutatták a várost elhagyni akaró gépjárműveket. Ímán azt mondta, hogy a szélsőségesek mindent elvettek az emberektől, amit hasznosnak találtak, csak a ruháikat hagyták. Egyeseknek azonban nem is engedélyezték a város elhagyását.
   

A Szirttől 150 kilométerre fekvő, az IÁ uralta Bin Dzsavádban is érezhető az, hogy a szélsőségeseknek szorosabbra kellett húzniuk a gatyamadzagot. A szélsőségesek itt újra bevezették a Moammer Kadhafi volt diktátor idején használt bankókat, amelynek az elfogadására kényszerítik a boltosokat.
   

A Kadhafi arcképével díszített bankókat valószínűleg a januárban elfoglalt város bankjában találták a dzsihadisták - mesélte Mohamed, egy korábbi lakos. A boltosoknak pedig nincs más választásuk, mint az IÁ szabta törvényeknek eleget téve elfogadni a pénzt.
   

A Middle East Eye ehhez hozzáfűzte, hogy a dzsihadisták azzal is pénzt próbálnak szerezni, hogy 2500 dínáros (1700 eurós) váltságdíjat követelnek azoknak a helyieknek a szabadon bocsájtásáért, akiket a város elfoglalása után "tartóztattak le".
   

Mohamed hozzátette, hogy a dzsihadisták pénzügyi nehézségei nyilvánvalóvá váltak, amikor a lakosok áramszámlákat kezdtek kapni tőlük. A város lakói 2011 óta nem fizettek az áramért.
   

A Middle East Eye szerint bár az utóbbi egy évben a szélsőségesek folyamatosan támadták a líbiai olajmezőket és olajipari létesítményeket, mindeddig nem sikerült ellenőrzésük alá vonni egyet sem. A dzsihadisták ennek ellenére nem tágítanak a líbaiai területeikről, törzsi vezetők beszámolói szerint az észak-afrikai ország olajban gazdag, középső part menti részének teljes elfoglalására készülnek.
   

Az Iszlám Állam az utóbbi hónapokban jelentős területeket veszített Szíriában és Irakban, a harci cselekmények miatt csökkentek az iszlamisták kőolaj kinyerési, finomítási és szállítási lehetőségei, így elestek a nyersanyagból származó elsődleges bevételeik jelentős részétől. Ugyanakkor - csakúgy mint Líbiában - az IÁ alkalmazkodik az újonnan felmerülő nehézségekhez: Irakban dollármilliókat keres halgazdaságaival és autókereskedelemmel, megadóztatja a termőföldeket, 10 százalékos adót vet ki a baromfitartásra, és más illetékeket is kiszab importált áruk széles körére.