Felfüggesztették hivatalából a dél-koreai elnököt

A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett impeachment indítványt 234 képviselő szavazta meg a 300 tagú szöuli parlamentben. Mivel az indítványt beterjesztő ellenzéki pártoknak csak 172 képviselőjük van a törvényhozásban, nyilvánvaló, hogy több tucat kormánypárti törvényhozó is igennel szavazott.

A javaslat elfogadása azt jelenti, hogy az elnököt felfüggesztik hivatalából, teendőit a miniszterelnök veszi át, és az alkotmánybíróságnak 180 napon belül döntenie kell arról, hogy a parlament betartotta-e az eljárási szabályokat, és megalapozott-e az államfő elmozdítására tett indítvány.

Az elnöki hivatal illetékesei korábban jelezték, hogy amennyiben a parlament engedélyezi az alkotmányos vádeljárás elindítását, az elnök tartani fogja magát a törvény által előírtakhoz. A miniszterelnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy Hvang Kjo An kormányfő még a nap folyamán beszédet mond, és várhatóan arról biztosítja majd a nyilvánosságot, hogy az elnök felfüggesztése nem zavarja meg az állam működését. Röviddel a parlamenti szavazás után Hvang beszélt Han Min Ku védelmi miniszterrel, és arra kérte őt, hogy az eddiginél is jobban ügyeljen a nemzetbiztonságra, mert Észak-Korea megkísérelhet hasznot húzni a kialakult helyzetből, és provokációkra vetemedhet. A belügyminisztériumot arra utasította, hogy helyezze a rendőrséget fokozott készültségbe.

A parlamenti szavazást után Pak megbeszélést folytatott a kormány tagjaival, arra kérte őket, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a politikai válság ne legyen kedvezőtlen hatással a nemzetbiztonságra, és őrizzék meg az ország a szociális és gazdasági stabilitását. A tisztségéből felfüggesztett államfő újra bocsánatot kért az őt és környezetét érintő botrányért. Nem utalt arra, hogy önként lemondana, de jelezte, hogy áll elébe az eljárásnak, és reméli, hogy mihamarabb véget ér a politikai instabilitás az országban.

A dél-koreai elnök irányítása alatt áll a hadsereg, az államfő a többi között szerződéseket írhat alá, törvényeket vétózhat meg, amnesztiát hirdethet és népszavazásokat írhat ki. Szakértők szerint azonban az elnöki teendőket átvevő miniszterelnök csak korlátozott mértékben gyakorolhatja az elnöki hatásköröket, hiszen az alkotmánybíróság végleges döntéséig hivatalosan továbbra is Pak az államfő.

Az ellenzék követelései között szerepelt a kormány átalakítása és a miniszterelnök távozása is, de megfigyelők szerint Hvang nem teheti meg, hogy Pak távollétében új kormányfőt nevezzen ki maga helyett.

Az ellenzék azért akarja leváltani Pakot, mert kiderült, hogy barátnője és bizalmasa, Csoj Szun Szil személyi és kormányzati döntésekbe is beleszólt, holott semmilyen hivatalos tisztsége nem volt soha. Az ügyészség szerint a kormány állítólag nyomást gyakorolt több tucat dél-koreai nagyvállalatra, hogy több tízmillió dollárt adományozzanak két alapítványnak, amelyek Csoj Szun Szil ellenőrzése alatt állnak. 

Az ügyészség vádat emelt Csoj Szun Szil és a botrányban ugyancsak érintett két elnöki titkár ellen, de az államfő ellen, amíg hivatalban van, nem indíthat bűnvádi eljárást, kivéve ha felmerült a hazaárulás gyanúja.

Pak Gun Hje ötéves megbízatása 2018 februárjában jár le. Dél-Koreában az 1987-es demokratikus átmenet óta még nem fordult elő, hogy hivatalban lévő államfőt eltávolítottak volna. Ro Mu Hjon néhai államfőt a választási törvény megsértésére hivatkozva ugyancsak felfüggesztette a parlament 2004 tavaszán, de az alkotmánybíróság visszahelyezte tisztségébe.

A parlament is vizsgálja a botrányban érintett nagyvállalatok - köztük a Samsung, Hyundai Motor, SK, LG, Latte, Hanwha, Hanjin és CJ - felelősségét. Leginkább a Samsung ügyleteit veszik górcső alá. A gyanú szerint a dél-koreai államfő kifejtette befolyását a nemzeti nyugdíjalapra annak érdekében, hogy engedélyezze a Samsung két leányvállalatának egyesülését, az alap ugyanis mindkét cégben a főrészvényesek közé tartozott. A Samsung cserébe állítólag 17,3 millió dollárt (mintegy 5 milliárd forintot) adományozott az említett két alapítványnak.

Az elmúlt hetekben rendszeresek voltak a több százezres tüntetések Szöulban, a tiltakozók az államfő azonnali távozását követelik. Egy minapi közvélemény-kutatás szerint a dél-koreaiak több mint hatvan százaléka egyetért azzal, hogy Paknak azonnal távoznia kell. A megkérdezettek több mint háromnegyede leginkább őt tartja felelősnek a botrányért. Pak támogatottsága a botrány miatt öt százalékra esett.