Erőszakos tüntetések voltak Clevelandben

A 31 éves Michael Brelo felmentése azért váltott ki óriási felháborodást, mert az utóbbi időben több olyan eset történt Amerika-szerte, amelyben fehér rendőr feltehetőleg túlzott erőt alkalmazva fegyvertelen fekete halálát okozta. Ezeknek az eseteknek a hatására több erőszakos demonstráció volt az országban. A rendőrség 2012-ben egy 35 kilométeres autós hajsza után körbevette a 30 éves Malissa Williams és a 43 éves Timothy Russel autóját, és miután a rossz állapotú gépkocsi lövéshez hasonló hangot kiadva visszagyújtott, 13 rendőr golyózáport zúdított rá. Százharminchét lövést adtak le, és az autóban ülőket ezek közül több mint 20 érte fejenként. Csak Brelót állították bíróság elé, mert az ügyészség vádja szerint ő azután lőtt ki még 15 lövedéket a párra autójuk motorháztetején állva a szélvédőn keresztül, hogy szemmel láthatóan már ártalmatlanok voltak. John O'Donnell bíró azzal az indoklással mentette fel a tengerészgyalogos múltú Brelót, hogy "még tapasztalt rendőrök számára is nehéz helyzetben, éjszaka, golyózápor és szirénák keltette zaj, villogó kék fény közepette cselekedett". "Brelo nem elhamarkodottan lőtt, és nem olyan emberre, akivel kapcsolatban biztos lehet abban, hogy nincs fegyvere és nem képes rárontani" - tette hozzá a bíró. Az ítélethirdetés után nem sokkal tüntető tömeg gyűlt össze Clevelandben, és egyre népesebb, egyre agresszívabb lett. A rendőrség őrizetbe vett több mint 20 tüntetőt, voltak közöttük olyanok, akik "paprikasprayt fújtak másokra". Marcia Fudge, a washingtoni kongresszus egyik demokrata párti ohiói képviselője közleményt adott ki, és ebben leszögezte, hogy az ítélet "egy újabb visszalépés az igazságosság felé vezető úton, a clevelandi rendőrség és az általa szolgált közösség között megromlott viszony egy újabb megnyilvánulása". "Ma ismét az arcunkba vágták, hogy nem ér semmit az életünk" - tette hozzá a fekete bőrű képviselőnő. Az amerikai igazságügy-minisztérium bejelentette, hogy polgárjogi részlege és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) áttekinti az ügyben a bizonyítékokat és a tanúvallomásokat, és utána eldönti, hogy a szövetségi hatóságoknak közbe kell-e lépniük. Brelót akár 22 évi börtönbüntetésre ítélhette volna a bíró, ha nem menti fel a szándékos emberölés vádja alól.