Érdekességek az 1990 utáni magyar köztársasági elnökökről

1990. május 2-án az SZDSZ listáján a parlamentbe került Göncz Árpád írót, műfordítót (született: 1922. február 10., elhunyt: 2015. október 6.) választották házelnökké, aki így az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Az MDF és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament köztársasági elnökké választotta, s másnap (68 év, 5 hónap, 25 naposan) hivatalba lépett. Göncz Árpádot 1995. június 19-én – eddig egyedüliként – újraválasztották tisztségében. Két elnöki ciklusa alatt mintegy százötvenszer látogatott külföldre. Első útján, 1990 szeptemberében nem hivatalos látogatáson az amerikai alkotmány bicentenáriumi ünnepségein vett részt, első hivatalos útján az akkor még szovjet tagköztársaság Ukrajnában járt. Az első magyar államfőként tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az Országgyűlésnek két törvényt küldött vissza megfontolásra, és nyolc törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. Ő volt eddig az egyetlen, aki az államfők alkotmányban biztosított jogával élve törvényt kezdeményezett: a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását indítványozta.

Az Országgyűlés 2000. június 6-án választotta köztársasági elnökké Mádl Ferenc jogászprofesszort, a Fidesz és az FKGP közös jelöltjét (született: 1931. január 29., elhunyt: 2011. május 29.). Az Antall József vezette kormány korábbi minisztere 2000. augusztus 4-én, az államfők közül legidősebbként (69 év, 6 hónap, 6 nap) lépett hivatalba. Több mint 80 külföldi látogatáson járt. Első útján, 2000 szeptemberében az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján vett részt New Yorkban, első hivatalos útja szeptemberben a Vatikánba vezetett. Ő volt az első magyar államfő, aki felkereste Ciprust, Libanont és Macedóniát. Az Országgyűlésnek hat törvényt küldött vissza, és 13 törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt.

A harmadik elnököt, Sólyom László jogászt (született: 1942. január 3.), az Alkotmánybíróság első elnökét 2005. június 7-én a Fidesz és az MDF által támogatott jelöltként választották meg. Hivatalba 2005. augusztus 5-én (63 év, 7 hónap, 2 naposan) lépett. Csaknem száz külföldi látogatást tett, első útja 2005 augusztusában Ausztriába vezetett. Első magyar köztársasági elnökként kereste fel Algériát, Bosznia-Hercegovinát, Jordániát, Palesztinát és Szingapúrt. Az Országgyűlésnek 31 törvényt küldött vissza, 16 törvényt pedig az Alkotmánybíróságnak normakontrollra.

Az Országgyűlés 2010. június 29-én Schmitt Pál (született: 1942. május 13.) olimpiai bajnok vívót, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnökké. Hivatalba 2010. augusztus 6-án (68 év, 2 hónap, 24 naposan) lépett. Hivatali ideje alatt mintegy ötven külföldi utat tett. Első útja 2010 augusztusában a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpiára vezetett, első hivatalos látogatását egy hónappal később Ausztriában tette. Személyében először látogatott magyar államfő Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba. Az ő hivatali ideje alatt töltötte be Magyarország először az Európai Unió soros elnöki tisztét (2011 első felében). Köztársasági elnöki megbízatásáról 2012. április 2-án mondott le, mert kiderült, hogy doktori disszertációja javarészt plágium, más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Schmitt Pál egyetlen törvényt sem küldött vissza sem az Országgyűlésnek, sem az Alkotmánybíróságnak.

A rendszerváltás óta hatodszor 2012. május 2-án választottak elnököt. Az egyetlen jelölt a Fidesz-KDNP által támogatott Áder János (született: 1959. május 9.) korábban a Fidesz ügyvezető alelnöke, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a választás idején a párt európai parlamenti képviselője volt. Áder János az első fordulóban megkapta a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Hivatalába május 10-én, az államfők közül a legfiatalabbként (53 évesen és egynaposan) iktatták be. Hivatali ideje alatt csaknem 80 külföldi utat tett. Első hivatalos látogatása 2012 júniusában Ausztriába vezetett. Államfőként 28 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, ötöt pedig az Alkotmánybíróságnak normakontrollra.

Az államfők közül négy – Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Áder János – jogot végzett. A József Attila-díjas Göncz Árpád jelentős irodalmi – műfordítói, regény- és drámaírói – munkásságával szerzett elismerést, Schmitt Pál korábban olimpiai bajnok vívó, majd sportdiplomata volt. (MTI, ú)