ENSZ: egyenlő arányban kellene nőket és férfiakat alkalmazni a döntéshozó testületekben

A 23 tagú szakértői testület – amely a 189 tagállam által aláírt, a nőket érő diszkrimináció minden formájának felszámolását célzó ENSZ-megállapodás betartását ellenőrzi – állásfoglalásában azt írta: „fele-fele arányban kellene alkalmazni nőket és férfiakat a közszférában, a magánszektorban, valamint a politikai-, a gazdasági és a digitális szférában egyaránt”; hangsúlyozta, hogy „a jelenleg elérendő célként kitűzött 30 százalékos női képviselettel nem szüntethető meg a diszkrimináció”. Hozzátették, hogy a 30 százalékos cél „elavult, egyenlő azzal, mintha igazolható” lenne a nemek közötti egyenlőtlenség”.

Kiemelték, hogy „a döntéshozatalnak csak akkor lehet valós, dinamikus, tartós és mindenki érdekeit figyelembe vevő jelentősége, ha az adott testületben fele-fele arányban vehetnek részt férfiak és nők”. Javaslatuk mellett azzal érveltek, hogyha nem sikerül elfogadtatni és bevezetni a fele-fele arányú döntéshozatalt, akkor „sok országban csökken majd annak lehetősége, hogy hatékonyan kezeljék az olyan sürgős problémák megoldását, mint amilyen a béketeremtés, a politikai stabilitás, a gazdasági fejlődés, a klímaváltozás”. 

Adataik szerint a nők gyakorlatilag ki vannak zárva a konfliktusok és válságok megelőzésére szolgáló és a béketeremtést célzó tárgyalásokból, és csak 16 százalékos képviseletük van a tárgyalódelegációkban. További adataik pedig azt mutatják, hogy a nemzeti parlamentekben a nők aránya 27 százalék, a munkaerőpiaci vezető munkakörökben 28 százalék, illetve súlyosan alulreprezentáltak olyan fejlődő technológiákban, mint a mesterséges intelligencia (AI). 

A bizottság javaslatot tett arra, hogy a gazdasági jellegű diszkrimináció minden olyan jogi és gyakorlati formáját fel kell számolni, mint például a nemek szerinti bérezési- és adózási szabályok. Javaslataikat és ajánlásaikat a pénteki ülésükön mutatják be, amelyen jelen lesz Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.