Egyre több a hódok okozta kár a Kisalföldön

Iványi Ákos, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. közönségkapcsolati megbízottja elmondta, hogy a hódok által kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi 500 köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.     A körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, "lábon száradt" egyedek balesetveszélyesek is, különösen, ha ferdén dőlve a szomszéd fák koronájába akadnak.     A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár egy fél hektárnyi friss ültetésű nyárast képes néhány éjszaka alatt tönkretenni.     Hozzátette: az öregebb erdőkben az okoz gondot, hogy a hódkárok miatt keletkező foghíjakon, tisztásokon erőteljes gyomosodás, cserjésedés indul meg, ami a későbbi erdészeti munkákat akadályozza. Hosszabb időtávon a növedékveszteség és az erdők széndioxid-megkötő képességének romlása is jelentős hatás, valamint járulékos kár az is, hogy a kidöntött fák, illetve a helyükön megerősödő aljnövényzet akadályozza az árvizek lefolyását.     A Hanságban az okoz problémát, hogy a számtalan szűkebb vízelvezető csatorna némelyikében a hódok által épített kisebb gátak jelentősen, akár tizedére képesek csökkenteni a lefolyó víz mennyiségét - mondta Iványi Ákos.     Megemlítette, hogy a hódok üregei miatt rendszeresen süllyednek meg a csatornák partján kialakított utak is, a gödrök pedig olyan mélyek lehetnek, hogy azokban bármelyik, traktornál kisebb kerekű jármű elakad.     A problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást - jelezte az erdőgazdaság munkatársa.     Emlékeztetett arra: a nyolcvanas évek közepén telepítettek a rágcsáló által túlnépesedett Nyugat-Németországból eurázsiai hódokat Ausztriába, majd az állatok a határmenti térségből, a vizek mentén érkeztek Magyarországra. Először 1991-92-ben észlelték az erdészek a hódok rágásának nyomait, ám az állat jelenlétét hosszú ideig titkolták a nagyközönség elől, nehogy a turistainvázió megzavarja a kontinens-szerte védett, veszélyeztetett faj egyedeinek életét. Később a WWF magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.   Iványi Ákos tájékoztatása szerint az évtized elején 7-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is.