Egyik párt sem szerzett abszolút többséget Bulgáriában

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Szófia. A konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt kapta a legtöbb voksot a vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon, de nem szerzett parlamenti többséget. A voksok háromnegyedének összeszámlálása után a Bojko Boriszov volt kormányfő által vezetett jobboldali párt a szavazatok 32,5%-át kapta. A kormányzó szocialisták (BSZP) súlyos vereséget szenvedtek, 15,29%-ot értek el. A kormánykoalíció másik tagja, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) nevű liberális párt ellenben jól szerepelt, 15,18%-ot kapott. Bár legutóbb, alig másfél éve szintén a GERB nyerte a választásokat, Boriszov kormánya 2013 februárjában a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt távozásra kényszerült. Az őt követő szocialista–liberális koalíciót szintén tüntetések, ill. az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség sarkallta előrehozott voksolás kiírására. Elemzők úgy vélik, az 55 éves Boriszovra nehéz koalíciós tárgyalások várnak, részben a parlamentbe jutott pártok nagy száma miatt is. A részeredmények szerint nyolc párt lépte át a 4 százalékos parlamenti küszöböt. A választási részvétel 50% alatt maradt, ez volt a legalacsonyabb az utóbbi 25 évben.

Megfigyelők szerint az Európai Unió legszegényebb tagállamában (az átlagbér 400 euró, az öregségi nyugdíj 150 euró) az emberek kiábrándultak a politikai elitből, főként a burjánzó korrupció miatt. Bulgária az utóbbi két évben folyamatos politikai instabilitástól és tartós gazdasági válságtól szenvedett. A most megalakítandó kabinet két éven belül már az ötödik lesz. Az 1996/97-es gazdasági katasztrófa óta első ízben a lakosság több mint fele azt gondolja, hogy az ország mély pénzügyi válságban van. A következő kormánynak hatalmas politikai és gazdasági gondokkal kell szembenéznie. El kell kerülnie a csőd által fenyegetett Corpbank összeomlását, emelnie kell az energiaárakat és a nyugdíjkorhatárt, kezelnie kell a Törökország felől érkező szíriai menekülthullámot, valamint az ukrán válság következményeit. Utóbbi nem csak az ország energiaellátását fenyegeti, mivel a konfliktus jelentősen visszavetette az Ukrajnába és Oroszországba irányuló bolgár exportot.