Egyelőre nem szavaz a horvát parlament a NATO Ukrajnát támogató missziójáról

„Újfent elutasítom mindazokat a hazugságokat és manipulációkat, amelyek az elmúlt napokban elhangzottak, és azokat a kormány elleni vádakat, miszerint a kabinet horvát katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy belevonja Horvátországot egy Oroszország elleni háborúba” – mondta Jandrokovic. 

Hozzátette: a horvát parlament pénteki ülésén – kétharmados többség hiányában – nem szavaz a horvát a fegyveres erők tagjainak részvételéről a NATO missziókban, mint ahogy arról sem, hogy két tiszt részt vegyen a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU) Németországban. 

Folytatódnak az egyeztetések, amelyekkel olyan feltételeket kívánnak teremteni, amelyekben a kételkedő ellenzéki képviselők további tájékoztatást kaphatnak – hangsúlyozta. 

Zoran Milanovic államfő sem a múlt héten, sem ezen a héten nem engedélyezte Tihomir Kundid vezérkari főnök részvételét a parlament védelmi bizottságának ülésén, amelyen horvát katonák részvételét vitatták volna meg a NATO Ukrajnát támogató missziójában. 

Milanovic úgy értékelte: a vezérkari főnököt arra kényszeríteni, hogy részt vegyen egy nyilvános ülésen, ahol nem beszélhet a birtokában lévő minősített információkról, „gátlástalan kísérlet a nyilvánosság megtévesztésére és a horvát hadsereg manipulálására”. 

„Amíg a kormány és kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) visszaél a hadsereggel, hogy tényeket manipuláljon és politikai folyamatokba vonja be, addig ellenezni fogom, nem csak a horvát katonaság, hanem elsősorban a horvát alkotmány és demokratikus rend védelmében” – húzta alá. 

A horvát elnök korábban nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába. Ezt azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök – és egyben valamennyi horvát állami intézmény – feladata megvédeni Horvátországot a háborútól, és meghozni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsák az országot a háborús konfliktusoktól. 

Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ő ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg – hangoztatta korábban Milanovic, hozzátéve, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziók esetében. 

A horvát alkotmány szerint a hadsereg nemzetközi missziókban való részvételéről szóló határozatokat a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök – a hadsereg főparancsnoka – előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést. A kormány ennek ellenére megszavazta és a parlament elé küldte szavazásra a határozatot. A 13 határozatból 12-höz nem kell kétharmados többség, de a kormány úgy döntött, csomagban akarja elfogadtatni őket.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön azt mondta: Milanovic „hazugságokkal és félretájékoztatással” igyekszik összezavarni a közvéleményt, s ezeket az ellenzéki pártok is átvették. A parlamentnek és a horvát közvéleménynek ezért egyértelműen több időre van szüksége ahhoz, hogy megértse, miről van szó pontosan. 

A NSATU körül kialakult helyzetet precedensértékűnek minősítette, amelyhez hasonlót szerinte Horvátország még nem tapasztalt. „Milanovic visszaél a hatalmával, annak érdekében, hogy olyan politikát folytasson, amely nem szolgálja Horvátország nemzeti érdekeit” – mondta. 

Megismételte korábbi kijelentését is, miszerint csak arról van szó, hogy két tisztet küldenének a németországi, wiesbadeni amerikai katonai bázisra. Ez a NATO-misszió koordinálná a katonai felszerelések Ukrajnába szállításának támogatását és a kiképzési tevékenységeket, amelyeket szövetségesek és kiválasztott partnerek hajtanának végre – magyarázta a kormányfő.