Donald Tusk bírálta a Trump-kormányzatot az EU-csúcs előtt

"Manapság új jelenségnek, az amerikai kormányzat szeszélyes magatartásának vagyunk a tanúi - jelentette ki az amerikai elnöknek az iráni atomprogram és a nemzetközi kereskedelem kapcsán tett nagyhangú döntéseire utalva, amelyekre az uniós tagállamok kollektív választ kívánnak adni.

"Ha Trump elnök legutóbbi döntéseire gondolunk, azt mondhatnánk, hogy ilyen barátokkal nincs szükségünk ellenségekre"

- tette hozzá az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóit egyeztető egykori lengyel kormányfő.

"Őszintén szólva az EU hálás lehet. Neki köszönhetően minden illúziónktól megszabadultunk. Tudomásul vettük, ha segítségre van szükségünk, csak magunkra számíthatunk" - szögezte le Tusk.

A 28 tagállam vezetői munkavacsora keretében találkoznak a bolgár fővárosban szerda este, egy nappal a hat balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Macedónia és Szerbia) vezetőivel tartandó csúcstalálkozó előtt. A találkozó célja, hogy az unió szorosabbra fűzze kapcsolatát a térséggel, amelyben Oroszország ki szeretné terjeszteni a befolyását.

Az EU és Donald Trump közötti feszültségek azonban teljesen felborították az európai vezetők napirendjét. A Huszonnyolcak mindenekelőtt töretlen egységet akarnak felmutatni a Fehér Ház jelentette kihívásokkal - így az iráni atomalku amerikai felmondásával és a Teherán elleni amerikai szankciók újbóli bevezetése által érintett uniós vállatokkal - kapcsolatban - mutatott rá az AFP francia hírügynökség.

Ez a megállapodás "elsődleges fontosságú az érintett térség, sőt a világ békéjét illetően" - szögezte le szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután találkozott Brüsszelben António Guterressel, az ENSZ főtitkárával. "Azt szeretném, hogy ma (szerda) este Szófiában állapodjunk meg egy közös, konszenzusos magatartásban az Egyesült Államokkal való kapcsolatunkat illetően" - tette hozzá Juncker.

Donald Tusk kérte az iráni atomprogramnak a szankciók feloldása fejében történő visszafogásáról 2015-ben megkötött szerződést aláíró uniós tagállamokat - Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot -, hogy szerda este, Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel tartott keddi találkozójuk után osszák meg helyzetértékelésüket a csúcs résztvevőivel.

 A Teheránnal való kereskedelmi kapcsolatok újbóli felvételével kapcsolatos gazdasági érdekeiket megvédeni szándékozó tagállamok megvitatják egy tiltó törvény alkalmazásának lehetőségét, amely megvédené az Iránban működő cégeiket az amerikai büntetőintézkedések ellen.

A tagállamok állandó felmentést szeretnének továbbá elérni az amerikai vámtarifák alól, május 31. után ugyanis lejár az ideiglenes mentesség, és 25, illetve 10 százalékos vámtarifákkal sújtják az Egyesült Államokba irányuló acél- és alumíniumexportjukat. A végleges mentesség fejében Washington nagyobb nyitást követel.

A tanácskozáson várhatóan állást foglalnak a Gázai övezet határán történt erőszakos összecsapásokról, amelyekben hatvan palesztin, közöttük több gyermek halt meg, amikor az izraeli katonák rálőttek az amerikai nagykövetség Jeruzsálemben történt megnyitása ellen tiltakozó palesztinokra.

Az EU valamennyi felet a "lehető legnagyobb visszafogottságra" szólított fel a tüntetések után, de Csehország, Magyarország és Románia minapi vétója miatt nem tudott az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló közös európai nyilatkozatot elfogadni.