Dollármilliárdokba kerülhet Amerikának a líbiai légtérzár

Kadhafi a líbiai fővárosban, a Bab al-Azizija nevű főhadiszállásán beszélt az épületegyüttest élő pajzsként körülfogó hívei előtt, az állami televízió kameráinak kereszttüzében.

A televízió élőben közvetített adásában Kadhafi kijelentette, hogy nem adják meg magukat, legyőzik az ellenséget. Hozzátette, hogy "a Líbia elleni támadást vezető külföldi erők veszíteni fognak, és a történelem szemétdombján végzik".

A líbiai vezető közölte, hogy nem hagyja el Bab al-Aziziját. "Itt maradok, ez az otthonom, itt áll a sátram. Itt vagyok, itt vagyok, itt vagyok" - mondta Kadhafi, hozzáfűzve, hogy világszerte tüntetéseken tiltakoznak a "fasiszták hordája által végrehajtott, az ENSZ Alapokmányát sértő, igazságtalan támadás ellen".

A rövid beszédet tűzijáték követte, a zöld zászlókat lengető tömeg pedig éljenzett, és sokan a levegőbe lövöldöztek.

Eközben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter az ABC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Kadhafi hozzátartozói kapcsolatba léptek mindenkivel az egész világban, akit csak ismernek. A kapcsolatfelvételeknek az a célja, hogy megpróbáljanak kiutat találni a válságból. "Mit tegyünk? Hogy lehet ebből kimászni?" - ezt kérdezhetik mindenhol ismerőseiktől Afrikában, a Közel-Keleten, Európában és Észak-Amerikában.

Az Egyesült Államok és szövetségesei szombaton indítottak katonai műveletet Líbia ellen a Biztonsági Tanács felhatalmazásával. Az 1973-as számú BT-határozatnak az a célja, hogy repüléstilalmi zónát létesítsenek Líbia felett a polgári lakosság megvédésének céljából. Az észak-afrikai országban február közepén robbant ki kormányellenes lázadás, de Kadhafi bevetette a tüntetők ellen sokkal jobban felszerelt hadseregét, s repülőkkel lövetett polgári célpontokat.

Dollármilliárdokba kerülhet Amerikának a líbiai légtérzár fenntartása - jelentette kedden a Stratégiai és Költségvetési Felmérés Központjára (CSBA) hivatkozva a US News and World Report.

A nemzetbiztonsági stratégiára és az azzal kapcsolatos kiadások felbecsülésére szakosodott, pártok fölött álló kutatóintézet tanulmányban vette számba a légtérzár fenntartásának különböző forgatókönyveit. Az intézmény becslései szerint a repüléstilalmi övezet hat hónapig tartó érvényesítése 1,18-3,4 milliárd dollárjába kerülhet az amerikai adófizetőknek.

A költségeket a katonai beszerzésekre vonatkozó szerződések adataira alapozva számították ki. A haditengerészet például tavaly decemberben bejelentette, hogy 209 millió dollárért 196 Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgép leszállítására szerződött le a Raytheonnal, amiből kiderül, hogy minden egyes "szárnyas rakéta" 1,1 millió dollárba kerül. Ebből az következik, hogy az amerikai és a brit haderő által líbiai célokra keddig kilőtt 159 Tomahawkja 170 millió dollárba került. A hétfőn műszaki hiba miatt lezuhant F-15E Strike Eagle típusú vadász gép ára folyó áron 42,1 millió dollár.

A költségek alakulásánál sokat jelent, hogy miképp valósítják meg a légtérzárat a koalíciós erők. A tanulmány szerzői, Todd Harrison és Zack Cooper becslése szerint az Észak-Líbiára korlátozódó repüléstilalmi zóna létrehozása - a maihoz hasonló formában - 400-800 millió dollárba kerül. A zár fenntartásának ára heti 30-100 millió dollár. Ez az összeg a teljes költséget jelenti, beleértve az üzemanyagot és a muníciót is.

A kérdés az, hogy a koalíció meddig fogja fenntartani a légzárat. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a repüléstilalom időtartama eltérő lehet. 1999-ben az Egyesült Államok és a NATO koszovói légi háborúja kevesebb mint 3 hónapig tartott. Az 1993-ban Bosznia felett létesített NATO-légzár 1995-ig tartott. Az Egyesült Államok és szövetségesei Irakban 1991-ben két repüléstilalmi övezetet létesítettek, amelyeket egészen 2003-ig fenntartottak.

Harris és Cooper számításaikat egy hathónapos periódusra vetítették ki, de hangsúlyozták: nem állítják, hogy a légtérzár annyi ideig is fog tartani. Kalkulációik középértéke szerint egy fél évig tartó repülési tilalom fenntartási költsége 2,2 milliárd dollár lehet.

Ez a 2012-re tervezett 670, 9 milliárdos amerikai katonai költségvetés 0,3 százalékának felel meg, vagy az iraki és afganisztáni műveletekre igényelt 117,8 milliárd dollár 1,9 százalékának. Az összeg valamivel több annál a 2 milliárd dolláros támogatásnál, amelyet az Egyesült Államok a 2009-es pénzügyi évben Izraelnek folyósított, s alig több annak a 4 milliárd dollárnak a felénél, amit Amerikában a 2010-es félidős választások során a kampányra fordítottak.

Az összeg megközelíti az 1500 milliárd dolláros amerikai államháztartási hiány 0,15 százalékát.