Dalai láma: küzdeni kell a rossz emberi tulajdonságok ellen

A délelőtti előadás végén beavatási szertartást tartottak, melynek során meditációval kérhettek áldást a jelenlévők. Délutáni tanításában a vallási vezető azt mondta, a harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.

A mintegy 11.200 érdeklődő előtt tartott délelőtti tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: "a káros érzelmi berögződések ellen" rendkívül sok erőfeszítést kell tenni, különben ezt a törekvést nem koronázza siker, s a cél elérése érdekében belső biztatásra is szükség van.

Kitért arra, hogy saját helyzetünk elemzésével meg kell találni a szenvedés okát, ehhez pedig támaszkodni kell szellemi intellektusunkra, ami által megszüntethetjük a szenvedések okát, a tudatlanságot.

Elmondása szerint a buddhizmus négy nemes igazságot ismer: a szenvedés igazságát, a szenvedés okának igazságát, a szenvedés megszüntetésének igazságát és azt, hogy ez utóbbihoz egy úton lehet elérkezni.

A XIV. dalai láma megemlítette: az emberekben van arra képesség, hogy "istenségként vizualizálják magukat". A magunkról és a valóságról való meditálás meghozza a bölcsességet, melynek segítségével istenségként képzelhetik el magukat az emberek egy beavatás során.

Mint közölte, a VIII-IX. század fordulóján indult útjára a tibeti buddhizmus, ezen belül különböző iskolák alakultak ki, ezek tanításai azonban mind Buddha tanításaira alapozódtak és terjedtek a későbbiekben. A dalai láma hangsúlyozta: a szektásodás a tibeti buddhizmuson belül megfigyelhető volt ugyan, de "ostoba dolog a különböző hagyományok között haragot táplálni".

A délelőtti előadás végén, a beavatási szertartáson a dalai láma felolvasása után azok, akik ezt kívánták, közösen felolvashatták ugyanazt a három versszakos szöveget saját nyelvükön, amit már korábban kiosztottak. Ennek célja a megvilágosodás szellemének felkeltése volt. Ezután megtisztított vizet osztottak ki, s ezt a közönség tagjai a tenyerükből ihatták meg. Ez a szertartás az emberi tudat megtisztításának jelképeként szolgált.

Ezt követően a korábban már kiosztott piros szalagokat a résztvevők a homlokukra erősíthették, miközben a beavatandóknak el kellett képzelniük, hogy ők az istenség megnyilvánulásai. Ezután a végtelenről és az ürességet felismerő bölcsességről meditáltak a résztvevők, melynek célja a melegszívűség felkeltése volt, később pedig a Csenréziről, a szeretet Buddhájáról elmélkedtek.

A XIV. dalai láma délutáni, Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában azt mondta, a harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak.

Orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.

Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében. Ezáltal az ilyen típusú ember dolga megnehezedik a mindennapi életben - mutatott rá a Távol-Keletről, Nagy-Britanniából és a környező országokból is érkezett nézőknek tartott beszédében Tendzin Gyaco.

A XIV. dalai láma kifejtette: a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig "még rosszabb reakciókat szül". A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig "megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is".

A józan ész és a saját tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy ezeket a negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert "a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is" - tette hozzá.

A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.