Büntetné a cigánybűnözés tagadását a Jobbik

A Népszabadság szerdán írta meg, hogy a Jobbik három képviselője olyan egyéni indítványt terjesztett be, amely szerint az, aki "nagy nyilvánosság előtt valamely büntetőjogilag releváns társadalmi viszonnyal – így különösen a közbiztonság állapotával, valamely bűnözési formával, illetve jellemző bűnelkövetői körrel – kapcsolatos köztudomású tényt tagad, kétségbe von, vagy jelentéktelen színben tüntet fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

Ha ugyanezt hivatalos eljárásban hivatalos személy követné el, őt akár öt évre is bezárhatnák.

A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a normaszöveg tervezetében a "cigánybűnözésről" nem esik szó, de az előterjesztés indoklásában igen.

Volner János sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy elindult egy olyan folyamat az Országgyűlésben, amely a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát folyamatosan korlátozni próbálja a politikai erőviszonyoktól függően.

Közölte: azt szeretnék elérni, hogy ugyanolyan őszinte közbeszéd legyen egyes kérdésekről, "mint például a cigánybűnözés kérdéséről is, mint amilyen jelenleg folyik Franciaországban vagy Olaszországban".

Volner János szerint a hatalom a "cigánybűnözés" és a cigánykérdés megoldatlanságát a szőnyeg alá kívánja söpörni, ráadásul miután ezek a problémák megoldatlanok maradnak, ezért egyre súlyosabb következményekkel kell szembenézni.

A képviselő azt mondta, hogy köztudomású ténynek azt tekintjük, amit a bíróság bizonyítás nélkül elismer és elfogad, az pedig köztudomású, hogy "ez a dolog" jelen van a magyar társadalomban.

Az MTI-nek arra a felvetésre, hogy magyar bírósági ítéletben ilyen kitétel még nem szerepelt azt felelte, hogy éppen azért szeretnék megváltoztatni a jogot, hogy a jövőben tekintsék ezt is köztudomású ténynek. Hozzátetette, hogy több jogerős bírói ítéletben már szerepeltek olyan megfogalmazások, amelyek "erre engedtek következtetni" és "cigánybűnözők ügyvédjei maguk is használtak olyan kifejezéseket a bíróság előtt, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az elkövető származása miatti hátrányos helyzete miatt kellett, hogy a bűnözés útjára lépjen".

Az mondta, a Nézőpont Intézet egyik felmérése is rámutatott arra, hogy a magyar lakosság 89 százaléka szerint létező probléma a "cigánybűnözés". Arról is beszélt, hogy a "cigánybűnözést" régebben a rendészeti és jogi képzésben is oktatták, mert az "jellemző kriminológiai jegyeket mutat".

Kijelentette, hogy cigányoknak és magyaroknak őszintén le kell tudni ülniük egy asztalhoz, hogy közösen találjanak megoldást a problémákra. Megjegyezte, hogy a kormányzat rendészeti eszközökkel akar fellépni az ügyben, ami szavai szerint olyan, mintha tüneti kezelést alkalmaznának egy betegségre.

A képviselő azt mondta, az lenne a céljuk, hogy a "megélhetési gyermekszülést" támogató szociálpolitikai rendszer gyökeres átalakításával megszüntessék a "cigánybűnözés" kiváltó okait és a cigányságot a "munka, a magyar társadalom értékrendje és értékteremtő tevékenysége irányába" tereljék.