Boldoggá avatták a meggyilkolt ferences szerzeteseket

 XVI. Benedek pápa májusban hagyta jóvá azt a dekrétumot, amelynek alapján a hradzsini Szent Vitus székesegyházban szombaton megtartott egyházi ceremónia keretében felvették a boldogok jegyzékébe az 1611. február 15-én meggyilkolt, döntően nyugat-európai országokból származású ferences szerzeteseket. A boldoggá avatásról szóló pápai dekrétum szerint a meggyilkolt szerzetesek vértanúnak minősülnek.
    Az ünnepi misét Angelo Amato vatikáni érsek celebrálta. A prágai egyházmegye történetében ez az első boldoggá avatás.
    A ferenceseket a prágai Szűz Mária kolostor templomában kínozták halálra. A külföldi szerzeteseket 1604-ben a katolikus egyház hívta meg Prágába, hogy a döntően protestáns városban miséket tartsanak, terjesszék a katolikus hitet és életükkel példát mutassanak az embereknek.
    Prága többnyire protestáns lakosságának - cseheknek és németeknek egyaránt - azonban nem tetszett a szerzetesek tevékenysége, ellenségnek tekintették, gyakran támadták, megalázták őket.
    Miután 1611 elején Habsburg Leopold zsoldos hadserege megszállta Prágát, az ellenséges viszony tovább mérgesedett. A prágaiak az ellenség embereinek, kollaboránsoknak tartották a ferenceseket. 1611 februárjában a kolostorban élő szerzeteseket összegyűjtötték, majd halálra kínozták őket.
    A múltban már több kísérlet is történt a 14 mártír ferences szerzetes boldoggá avatására, de egyik sem végződött sikerrel. A rendszerváltás után, 1992-ben a Cseh Püspöki Konferencia újra napirendre tűzte az ügyet, és beadvánnyal fordult II. János Pál pápához a boldoggá avatásuk érdekében.
    A Cseh Püspöki Konferencia október elején pásztorlevélben arra szólította fel a katolikus hívőket és a lakosságot, hogy a vérontás legyen "mementó" napjainkban is, amely tanúságot ad a hitről, segít a katolikusok és más felekezetek együttélését érintő "történelmi sérelmek" megértésében. A püspökök felhívták a figyelmet arra, hogy a világban "valódi szolidaritásra van szükség, amely a mélyebb értékekre épül".