Biden hivatalosan népirtásnak minősítette az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat

"Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban" - közölte Biden.

"Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat számtalan módon, de sosem feledték a tragikus múltat... Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat. Szemünk előtt van fájdalmuk. Megerősítjük a történelmet. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek sosem fordulhassanak elő többé" - mondta az amerikai elnök.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter mindössze percekkel később reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az amerikai elnök bejelentésében foglaltakat. "Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen" - hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. "Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot" - tette hozzá.

A török külügyminisztérium álláfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai elnök nyilatkozatának nincs semmiféle jogalapja, és a lépéssel komoly kárt okoz a bilaterális kapcsolatokban. "Az Egyesült Államoknak ezt a történelmi tényeket elferdítő nyilatkozatát a török nép lelkiismerete sosem fogadhatja el, és mély sebet ejt, ez aláássa a kölcsönös bizalmat és barátságunkat" - olvasható a közleményben.

"Örményország népe és a világszerte élő örmények nagy lelkesedéssel fogadták üzenetét... Az örmény népirtás elismerése nemcsak a másfél millió ártatlan áldozat iránti tiszteletadás szempontjából fontos, hanem amiatt is, hogy elejét vegyék hasonló, emberiesség elleni bűncselekményeknek" - írta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Bidennek címzett levelében. Pasinján hangsúlyozta, hogy az atrocitások népirtásként való minősítése nemzetbiztonsági kérdésként is felmerül Örményország számára, különösen a tavalyi hegyi-karabahi konfliktus nyomán.

Elemzők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentés fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO szövetséges között.

Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a - Donald Trump elnök vezette - amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.

Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.

Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.