Berlin nem kényszerítette rá akaratát a görög kormányra

Steffen Seibert berlini tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy nem Németország hozott döntéseket a görög államadósság-válság kezeléséről tartott brüsszeli tanácskozáson, hanem az euróövezet közössége. A megállapodást "17 órai kemény munkával az euróövezet 19 tagja hozta tető alá együtt" - mondta a szóvivő.     A közös megegyezést mutatja egyebek között, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfő is kiállt az egyezség mellett a csúcstalálkozó után - tette hozzá Steffen Seibert, kiemelve, hogy számos tagország ugyanazt az álláspontot képviselte a tárgyaláson, mint Németország, a berlini vezetés így "egy pillanatra sem szigetelődött el".    A megállapodásról elmondta, hogy "nincs benne semmi egzotikus", csupa olyan megoldást tartalmaz, amelyet más tagországok már sikerrel alkalmaztak és arra szolgálnak, hogy lendületet adjanak a gazdaság kibontakozásához és a munkahelyteremtéshez.    Arról a pénzügyminisztériumi felvetésről, miszerint Görögországnak ideiglenesen távoznia kellene az euróövezetből, hogy átrendezze adósságát, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a válság euróövezeti keretek közötti kezeléséről, a kormányszóvivő azt mondta, hogy Berlin számára nem ez volt az elsődleges.    A tárcavezetőnek, Wolfgang Schäublénak tulajdonított elképzeléssel kapcsolatban hozzátette, hogy a miniszter és Angela Merkel kancellár valamennyi kérdésben egyeztetett, és Merkel osztotta a pénzügyminiszter felfogását a görög euróövezeti tagság felfüggesztésére vonatkozó javaslat ügyében is    Ugyanakkor a a két konzervatív politikus nem egyeztette a javaslatot a koalíciós társ szociáldemokratákkal (SPD). Ezt maga a párt elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter mondta egy hétfői lapinterjúban. Az SPD részéről már vasárnap elutasították a felvetést, hangsúlyozva, hogy nem az euróövezet egységének megbontására, hanem annak megőrzésére kell törekedni, a parlamenti ellenzék pártjai pedig hevesen bírálták a pénzügyminisztert.    A Schäuble-féle javaslat a nyomásgyakorlás eszközve volt, azzal "Alekszisz Ciprasz nyakának szegezték a kést" - fogalmazott Bernd Riexinger, a legnagyobb ellenzéki erő, a Baloldal társelnöke. A pénzügyminiszter "készen állt arra, hogy az euróövezet sírásója legyen" - tette hozzá, és felszólította a kancellárt, hogy vonja ki a tárcavezetőt a görög válságról szóló tárgyalási folyamatból.    Több tagországban - így Németországban - a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz, amelynek feltételeiről hétfő reggel Brüsszelben megállapodtak. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. A Bundestag jelenleg törvényhozási szüntet tart, ezért rendkívüli ülést kell összehívni a görög válság miatt. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják.    A konzervatív CDU/CSU soraiban sokan régóta bírálják a görög mentőprogramokat, és megfigyelők szerint akár az egyharmadot is elérheti az új program ellen szavazók aránya. Az SPD-frakció viszont várhatóan egységesen támogatja majd a kormányt, és az ellenzéki képviselők többsége is megszavazza az előterjesztéseket, a harmadik görög mentőprogram német parlamenti támogatása így nagy valószínűséggel nem kerül veszélybe. Angela Merkel hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem kér bizalmi szavazást az ügyben.  Az eurózóna pénzügyminiszterei már az áthidaló kölcsönről tárgyalnak Az eurózóna pénzügyminiszterei ismét összeültek hétfő délután, a reggel született állam- és kormányfői megállapodást követően már a Görögországnak nyújtható áthidaló kölcsönről tárgyalnak. Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztőrészlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.    Alexander Stubb finn pénzügyminiszter a tanácskozás előtt elmondta: ismét hosszú éjszakára számít, mert több miniszter nem rendelkezik a kellő parlamenti felhatalmazással ahhoz, hogy új vagy feltételek nélkül folyósítható pénzt ítéljen meg Athénnak.    Stubb a reggel született állam- illetve kormányfői megállapodást jónak nevezte, mivel - mutatott rá - három pillére is van: a tárgyalások előtt Görögország által elfogadott törvények, a mentőcsomag konkrét feltételei, és a befektetési alap, amelynek létrehozásáról is döntés született.    "Azt gondolom, hogy ez a helyzet most nem szürke, hanem fekete-fehér, és remélem, a görög parlament támogatja a csomagot" - magyarázta Stubb, jelezve azt is: kormányának elengedhetetlen feltétel volt, hogy a harmadik görög mentőcsomagban az IMF is részt vegyen.    Stubb hozzátette, hogy az európai integráció lényege az intézményes együttműködés és a feltételek, a közös szabályok teljesítése. Tudatta azt is, hogy sokan elhamarkodottan arra a következtetésre jutottak, hogy immár automatikus a tárgyalások megindulása a harmadik görög mentőcsomagról, pedig nem így van. Erről akkor lehet szó, ha a görög kormány és a törvényhozás teljesíti ennek feltételeit - hangsúlyozta.    Az Eurócsoport hétfőn új elnököt is választ. A jelenlegi elnök, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter és spanyol kollégája Luis de Guindos indul a posztért. Stubb nem foglalt állást, mint mondta: biztos abban, hogy valamelyiküket egyhangúlag támogatja majd az Eurócsoport, és bármelyikük lesz is végül az Eurócsoport elnöke, azzal Európa csak nyerhet.    Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter világossá tette, hogy a reggeli megállapodás azonnali intézkedéseket irányoz elő a görög kormány számára, és ettől függ, hogy milyen áthidaló megoldás lehetséges Athén számára.    "Azt várjuk a görög kormánytól, hogy hajtsa végre az elfogadott megállapodást" - húzta alá Van Overtveldt.    Hans Jörg Schelling osztrák tárcavezető megjegyezte, hogy az áthidaló kölcsön az egyik kellemetlen feladat, amelyet a csúcstalálkozó a miniszterekre testált. Rámutatott, hogy több ország különféle problémákba ütközhet ezen a téren. Schelling leszögezte, hogy a Grexit már ugyan nincs napirenden, de Görögországnak teljesítenie kell.    Michel Sapin francia gazdasági miniszter üdvözölte a görög kormány bátorságát, hogy szembe mer nézni olyan problémákkal és politikai vitákkal is, amelyekkel elődei nem voltak képesek. A francia politikus szerint nem szabad ennek az athéni kormánynak szemrehányást tenni azért, amit elődei mulasztottak el.    Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy a reggeli megállapodásnak csak örülni lehet, a dokumentum jelentős elvárásokat fogalmaz meg, de kiegyensúlyozott. A francia politikus szerint helyre kell állítani a bizalmat az uniós tagállamok, valamint az egyes kormányok és az ország polgárai között egyaránt.  Kopacz: a görögök hatalmas árat fizetnek a populista kormány nemtörődömségéért A görögök hatalmas árat fizetnek a populista kormány nemtörődömségéért – jelentette ki hétfőn Ewa Kopacz lengyel kormányfő, miután Brüsszelben megállapodás született a Görögországnak nyújtandó legújabb mentőcsomag feltételeiről. Kopacz kijelentésével közvetlenül Alekszisz Ciprasz baloldali görög miniszterelnök kormányzását minősítette.  Az utóbbi hét hónap során (Ciprasz) letért az elődje által elindított reformok útjáról, sok ígéretet tett” – értékelte Kopacz, hozzátéve, hogy Görögország az ígéretekért a brüsszeli megállapodás értelmében  kemény reformokkal” fizet.    Az athéni kormánynak a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodását Kopacz  nagyon nehéznek” minősítette, mint mondta,  igen különös feltételek” fűződnek hozzá.    A legerősebb lengyel ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) - amelynek gazdaságpolitikáját Kopacz többször populistának minősítette - viszont követendő példának állította be Ciprasz tárgyalási stratégiáját. A párt egyik politikusa, Ryszard Czarnecki - aki egyúttal az Európai Parlament elnökhelyettese - az onet.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: a görög kormányfő a brüsszeli tárgyalások során Lengyelországnak is megmutatta, hogy az uniós fórumon  érdemes keményen tárgyalni”.    Czarnecki úgy vélte, hogy a görög miniszterelnök a múlt vasárnapi népszavazással megerősítette országa tárgyalási pozícióját, a hétfői  kompromisszumkötésnek” pedig két győztese van: Ciprasz, aki ezzel bel- és külföldi tekintélyét egyaránt növelte, valamint – a tárgyalások során betöltött szerepe miatt - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.    A görögök úgy érzik, hogy engedményekre kényszerítették az Európai Uniót – fejtette ki Czarnecki, hozzátéve, hogy Juncker  mindkét oldal győzelmeként” fogja tálalni a hétfői megegyezést.    A politikus úgy vélte, hogy Lengyelország esetében nem lenne ésszerű az euróövezetbe való belépés. Görögország példája mutatja, hogy maga az euróövezeti tagság nem óv meg a gazdasági válságtól, sőt  a stabilizáló szerepet betöltő nemzeti valuta hiánya csak elmélyíti azt” – jelentette ki.  Rajoy: a megállapodás ésszerű és kiegyensúlyozott A spanyol miniszterelnök szerint a Görögország és az unió között létrejött megállapodás ésszerű és kiegyensúlyozott. Mariano Rajoy erről sajtótájékoztatón beszélt hétfőn Madridban. A dél-európai ország kormányfője hangsúlyozta: a megegyezés jó hír, mert erősíti a közös valutát. Jó hír, hogy az euróövezetből senki sem kíván távozni, hanem mindenki benne akar maradni.    Mint mondta, bízik abban, hogy a görög parlament is rábólint az egyezségre, elfogadja az ehhez szükséges törvényeket. Kulcsfontosságú, hogy mindenki teljesítse, amit vállalt - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha így lesz, akkor Görögország növekedni fog és munkahelyeket fog teremteni.    A politikus szólt arról, hogy Európa hatalmas értéke a szolidaritás, amelyet bizonyított a görögökkel szemben, és másik fontos értéke a bizalom, amely elengedhetetlen egy olyan szervezet működéséhez mint az unió vagy az euróövezet. A görög népszavazás bizalmatlanságot teremtett - tette hozzá.    Kitért arra, hogy a harmadik görög mentőcsomagból Spanyolország mintegy 11-12 százalékost részt vállal.